Kosztolányi Dezső az Aranysárkányt csaknem száz évvel ezelőtt írta, könyvemben (Szépirodalmi, 1989, a szöveget gondozta Réz Pál) szerepel, hogy ennek 1932-ben megjelent az ifjúság számára átdolgozott változata is, melynek „talán maga Kosztolányi volt” a szerzője – azóta tudjuk, hogy biztosan ő az átdolgozó. Ebben az ifjúsági változatban a főszereplő Novák Antal gimnáziumi tanárnak nincs gyermeke. (Mondhatnánk: Hilda nélkül egy gonddal kevesebb.) Szegedy-Maszák Mihály kimutatta, hogy ez a változás mi mindent von maga után. Például bizonyos szereplőket aktívabbá kellett tennie a szerzőnek. Így Gergely, az iskolaszolga is náluk lakik – ez azonban az irodalomtörténész tévedése, mivel Gergely az eredetiben is a házukban lakik, a dohos földszinten.

Egy Kosztolányi-vers vasárnapra – a Vasárnaptól!

Heinrich Mann Ronda tanár úr (Kosztolányi Dezső fordítása) című regénye szintén tanárregény, és ugyancsak a bohózatok közé sorolható. Kedvünkre szórakozhatunk, páratlan és hallatlan eseményeknek vagyunk tanúi. Leginkább úgy lehetne jellemezni, mint visszafejlődési regényt, tudniillik a főszereplője fejlődik, de visszafelé, a csaknem normális pedagógusból a végére züllött állat lesz.

Egy valódi klasszikus az e heti legkedvesebb költemény, talán ide se kellene másolni a szövegét, mert mindenki tudja fejből. De azért csak...

Legalább ötévente egyszer végigolvasom Kosztolányit. Verseivel kezdem, aztán a novellák következnek, végül regényei. Ez afféle önkontroll, karbantartás, szűrővizsgálat, terápia. Ezernyi apró ceruzavonás jelzi a könyvek margóján, mikor mit tartottam fontosnak. Plusz néha jön hozzájuk valami új könyv, vagy a szerzőtől, vagy róla. Elfogult vagyok: ha engem kérdeznek, a száz legjobb magyar regény közé Kosztolányitól mind a négyet felvenném a listára.

Összeállítottuk a magyar szépliteratúrai válogatottat. Klasszikus 4-4-2, semmi posztmodern blikkfang. József Attila, Kosztolányi és Grendel Lajos is bekerült.