Tűzoltásnak megteszi, hogy az MKP vezetése a kényes témákat a legközelebbi választásokig kivonja a forgalomból. De aggasztó, hogy egy szó se esett arról, mit készülnek e „műfajban” asztalunkra tenni mondjuk karácsonyra.
Keresés
Racakról még egyszer
Dörzsölheti a tenyerét Carla Del Ponte hágai főügyész: egyre több, háborús bűncselekményekkel vádolt jugoszláviai személy érkezik Hágába a Nemzetközi Törvényszék előtt lefolytatandó eljárás végett.
Korlátokat a királynak!
A parlamentarizmus intézményét a XVII-XVIII. század során a polgárságnak az a törekvése hívta életre, hogy a király abszolút hatalmát korlátozza.
Nincs kampánycsend
Az orosz politikai rendszer – mivel soknemzetiségű szövetségi államról van szó – meglehetősen bonyolult. A kétkamarás orosz törvényhozást az alsóház – állami duma – és felsőház – szövetségi tanács – alkotja. Mindkét testület 4 éves ciklusokban működik.
Olaszország
Államformáját tekintve az olasz alkotmány értelmében Olaszország „demokratikus köztársaság, amely a munkán alapul”. A képviselőház 630 tagú, a szenátus 324. Képviselőnek és szenátornak megválasztható minden olyan olasz állampolgár, aki a választások napjáig betöltötte a huszonötödik életévét.
Csehország
A parlament kétkamarás: képviselőházból (alsóház) és szenátusból (felsőház) áll. A képviselőháznak 200 tagja (képviselő) van, akiknek négyéves a mandátuma. A képviselőház összes tagját egy időben választják meg. A szenátusnak 81 tagja (szenátor) van, akiknek mandátuma hatéves.
Ausztria
A parlamentnek két háza van: a Nationalrat (Nemzeti Tanács) tagjait közvetlen szavazással választják, a Szövetségi Tanácsba – ez a felsőház – a tartományi parlamentek küldik el képviselőiket. Az utóbbi politikai súlya viszonylag csekély.
USA
Az Egyesült Államok ún. „prezidenciális jellegű” köztársaság. Az elnökválasztás voltaképpen közvetett, elektori választás, ami a lakosság véleménynyilvánításán alapul. Minden egyes tagállam a népességével arányos számú elektort küldhet az elnökválasztásra, és az elnököt az elektorok többségével lehet megválasztani.
Szlovákia
Szlovákiában parlamentáris kormányzási rendszer működik. Az ország egykamarás parlamentjének százötven tagja van. A képviselőket négyévenként, ugyanilyen időtartamra szóló megbízással választják.
Az állam az államfő
Az V. Francia Köztársaság félprezidenciális jellegű parlamenti demokrácia, amelyben – a De Gaulle tábornok által (magára is) méretezett 1958-as alaptörvény előírásaival összhangban – a hatalomgyakorlás kulcsszereplője a köztársasági elnök és a hozzá kapcsolódó végrehajtói apparátus.