Ausztria

A parlamentnek két háza van: a Nationalrat (Nemzeti Tanács) tagjait közvetlen szavazással választják, a Szövetségi Tanácsba – ez a felsőház – a tartományi parlamentek küldik el képviselőiket. Az utóbbi politikai súlya viszonylag csekély. A Nationalratban hozott döntéseket jóvá kell hagynia, visszautalhatja ugyan oda, de ha másodszor is azonos döntés születik, el kell fogadnia. A két testület együtt alkotja a szövetségi gyűlést, amelynek legfőbb feladata az államfő felesketése. A Nationalratnak, a tulajdonképpeni döntési testületnek 183 tagja van, s őket négy évre választják meg. A szavazatok alapján három szinten oszlanak el a mandátumok: közvetlen mandátumot a regionális választási körzetekben lehet szerezni. A választási törvény nem ír elő kampánycsendet. A szokásjog szerint a jövendő kancellár a legtöbb szavazatot szerző párt listavezető jelöltje, s az államfő neki ad kormányalakítási megbízást. A legutóbbi választáson, nyilvánvaló volt, hogy a legtöbb szavazatot szerző pártnál több voksot kapott a 2. és 3. párt együtt, az első helyezett a harmadikkal tárgyalt, az megszólított egy ellenzékben lévő pártot is. Az utóbbi sikeresen végződött, így az államfő végül az új kancellárjelöltnek volt kénytelen késői kormányalakítási megbízást adni, akinek pártja a harmadik helyen végzett. (mti)