Jól fizet a cukorrépa

Kiváltságos helyzetben van az az európai uniós agrártermelő, aki cukorrépát termeszthet. Ez a termény ugyanis az egyetlen, amelynek előállítására, kereskedelmére szilárd piaci szabályok vonatkoznak, ugyanakkor e stabilitás fenntartása egyetlen eurócenttel sem terheli a brüsszeli költségvetést.

Azok a szlovákiai agrártermelők, akik cukorrépát termelnek, termelhetnek, már ma joggal örülnek a májusi uniós csatlakozásra. Ők ugyanis már most tudják, hogy árujukért mennyit kapnak. Nálunk annak éri meg a cukorrépa termesztése, aki legalább 40-45 tonnás hektárhozamot ér el, miközben a répa cukortartalma sem alacsonyabb 16%-nál. Az „A”, azaz a belföldi fogyasztásra, felhasználásra szánt cukorrépa minimális tonnánkénti ára 46,72 euró lesz, míg a „B” répa tonnájáért a termelők – a cukorpiaci közös kasszába történő befizetésektől függően – 30 euró körüli öszszeget kapnak. Termelhető cukorrépa az ún. „C” kvóta keretében is, ám ezt a mennyiséget semmilyen körülmények között nem lehet elhelyezni az uniós piacon, hanem exportálni kell, miközben ennek költségei teljes egészében a termelőre hárulnak.

Szlovákia az EU-csatlakozás után 189 760 tonna répacukrot állíthat elő az „A” kvótán és 17 672 tonnát a „B” kvótán belül. A főként az üdítőgyártók által kedvelt folyékony izocukorból az „A” kvóta 37 522 tonnát tesz ki, a „B” kvóta pedig 5 025 tonnát.

A gyártók kvótarészesedése a következően oszlik meg: a dunaszerdahelyi Eastern Sugar Rt. az országos répacukorkeretből 70 133 tonnával részesedik, a vághévei (Považská Teplá) és a nagyszombati cukorgyárakban összesen 80 628 tonna, míg a Szlovák Cukorgyárak Rt.-ben 56 671 tonna termelhető ki. A nagyszombati gyár az idei kampány után bezár és kvótáját az addig felújításra kerülő vághévei cukorgyár kapja meg. Az Agrana csoporthoz tartozó Szlovák Cukorgyárak Rt.-ben is egy-két éven belül jelentős változás várható. Előreláthatólag már csak két répakampányt él meg a rimaszombati cukorgyár, kvótáját a szintén az Agrana csoporthoz tartozó szeredi gyár veszi át. Ez viszont azt jelenti, hogy a szállítási távolságok és költségek miatt a közép- és kelet-szlovákiai répatermelők fokozatosan kiszorulnak cukorrépapiacról. A változás nagy vesztesei azok az ipolymenti termelők lesznek, akik öntözött területeiken már ma az országos átlagot meghaladó hozamokat értek el. A rimaszombati gyártó már az idén szerződést bontott a tőketerebesi termelőkkel, igaz a térségben az eredmények jócskán az országos átlag alattiak voltak.

Az EU-csatlakozás a cukorgyártóknak is nagy kihívást jelent. Hiszen csak az a vállalat maradhat meg a közös piacon, amelyik versenyképes. A hazai feldolgozók közül csak a dunaszerdahelyi kapacitása (napi 5,5–6 ezer tonna) közelíti meg az unióbeli cégek átlagos feldolgozási képességét. A vághévei és a szeredi gyárba éppen azért történnek átépítések és felújítások, hogy kapacitásnöveléssel megőrizzék versenyképességüket.