Változásért kiált minden

Kell-e ma a vers, mennyiben hárítható az iskolákra a felelősség az ifjúság jövőjéért, milyen változások történtek a hazai magyar egyetemistákat tömörítő Diákhálózat berkeiben, megtudhatják a Katedra legutóbbi számából. A folyóirat szerkesztői költők és pedagógusok bevonásával ez alkalommal annak jártak utána, hogy miféle értéket képvisel korunkban a költészet. Pénzes István cikkében a diákok önművelésére, önképzésére irányítja a figyelmet. Csicsay Alajos írásában kijelenti, a mindenkori fiatalok jövőjéért a felelősség elsősorban a hatalmon lévő politikai elitet terheli. Vajda Barnabás József Attila Majd… című versének keletkezéstörténetével ismerteti meg az olvasót. Cseh Gizella a kétszáz éve született Hans Christian Andersenre, a felejthetetlen meseíróra emlékezik. Egykori iskoláiról Mészáros András filozófus, a pozsonyi magyar tanszék tanára vall. Jakab István az igeragozásunk régies alakjairól elmélkedik nyelvművelő írásában. Csáky Károly Madách Imre legjobb barátja, Szontagh Pál nagy műveltségű irodalmár alakját idézi a lap olvasóinak emlékezetébe. A válásról, a családok széthullásáról osztja meg gondolatait, Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona debreceni főiskolai oktató. Szeberényi Z. Judit nyugalmazott egyetemi tanár cikkében megállapítja, jól nevel az a szülő, aki meleg, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki gyermekével, számot vet jó és rossz tulajdonságaival, majd kitűzi a nevelési célt, amelyet el kíván érni. Ökrös Csaba a budapesti Semmelweis Egyetem adjunktusa az iskolai testnevelés személyiségfejlesztésben betöltött szerepéről értekezik terjedelmes tanulmányában. A folyóirat ez alkalommal is tartalmaz számos egyéb mellett kulturális programajánlót, pályázati felhívásokat, keresztrejtvényt és művelődéstörténeti posztert. (ervé)