Vállalkozás és idegenforgalom

A hallgatóságot a JSW-projekt résztvevői képezték – 21 elszánt diák, többségében lányok, így a wolfsburgi két német partneriskola fiú tagjai szívesen e-maileznek velünk. Azért a mi három fiúnknak sincs rossz sora. Diákcsoportunk ugyanis egy projekten dolgozik, amelynek célja feltérképezni környékünk vállalkozásait. December közepén tehát összegyűltünk, mi a 3. C és 7. D osztályok németesei – Uzsák Éva tanárnő vezetésével –, hogy egy vérbeli vállalkozótól, azaz első kézből tudjuk meg, mi kell egy sikeres vállalkozáshoz.

Megtudhattuk, hogy egy vállalkozáshoz három ember – illetve három adottság – szükséges: egy vizionárius-úttörő, aki tud és mer nagyban gondolkodni, egy menedzser, aki a víziót meg tudja valósítani és egy szakember, aki ért a vállalkozás tárgyához. Ha egy egyszemélyes vagy családi vállalkozás beindul, nem szabad megfeledkezni a cég esetleges növekedéséről, a vállalkozás megszervezéséhez pedig megfelelő szervezeti struktúrára van szükség. Ha valaki jó szakember, de hiányzik belőle az úttörő személyiség, nem biztos, hogy előre látja a vállalkozás további fejlődését, későbbi működését. Ha később már sok a megrendelés, a szakember halogat, nem tartja be az időpontokat, egyszóval „nem győzi”, s a vállalkozásnak bizony befellegzett. Lényeges dolog tudni azt is, hogy mikor kell egy vállalkozást elkezdeni, de azt is, hogy mikor kell befejezni.

Előadónk „Piri néni“ példáján keresztül mondta el a vállalkozások lényegét. Szóval Piri néni csavarokban szeretne menő lenni, és az elején egyedül foglalkozik vagyonkezeléssel, könyveléssel, ő szerzi be az árut és az üzletében árulja a csavarokat. De Piri néni nem győzi mindezt, sőt szeretné megnézni kedvenc szappanoperáját is, s így egy idő után kénytelen lesz eladót vagy könyvelőt felvenni. Igaz, odaállíthatná a pulthoz az unokáit, de azok nem tudják, melyik az M8-as vagy az M12-es csavar. Piri néni további problémája, hogy a megkeresett pénz már nagyon égeti a zsebét. Ezért lízingel egy BMW-t, a főutcán tízezres bérleti díjat fizet, és új függönyöket varrat, mert a régiek kopottak. Végül persze árura egyáltalán nincs pénze. Mikor rontotta el? Amikor nem gondolta végig, hogy a jó vállalkozásnak elsősorban nem külsőségekben kell megnyilvánulnia, hanem az árunak kell forognia, az üzletmenet az első.

Érdeklődéssel hallgattuk, ahogy Gyetven Miklós visszaidézte, hogyan indult vállalkozói pályafutása, amikor 1991-ben főiskolás diákként bélyegzők, majd nyomtatványok árusításával kezdte saját lakásukban, majd mikor négy év után a lakásuk kicsinek bizonyult a céghez, béreltek egy helyiséget a városban. Egy éven belül beindították a gyártás is, és mára a cég kilenc alkalmazottal működik.

1999 végén megpályázta és elnyerte a párkányi termálfürdő igazgatói posztját. Fejlesztési tervei között szerepelt egy szálloda megépítése, ami 2003-ban meg is valósult. A 60 milliós beruházás banki kölcsönből épült fel. Ez a beruházás azonban nem terhelte le a cég egyéb gazdálkodását, mivel a hitelt és a kamatokat a szálloda bevételéből fedezni tudják. A fürdő forgalma 1999-ben 25 millió volt, 2003-ban pedig a fejlesztéseknek köszönhetően elérte a 60 milliót. A következő években egyre több látogatót várnak, mert a Vadas a jövőben még nagyobb forgalmat szeretne csinálni. Az igazgató úr szerint Párkányban az idegenforgalmat lehet és kell meglovagolni minden téren.

A párkányiaknak meg kellene ragadni ezt a lehetőséget: panziókat, éttermeket létesíteni, lehetőség szerint szobákat kiadni. A Mária-Valéria híd megnyitása nagyot lendített az idegenforgalmon. Ilyen nagy ugrást talán még az EU-ba való belépés sem fog jelenteni. Párkány számára a lehetőség tehát adott. A nyári idegenforgalom egyetlen kellemetlen „mellékhatása” pedig csak az, hogy a turisták nemcsak fizetnek, hanem el is jönnek.