Utazás a Föld belsejébe

Úgy tűnik, a Föld belsejének felkutatása nem csak Jules Verne és a hollywoodi rendezők fantáziáját mozgatta meg: legújabban kutatók töprengenek rajta, vajon lehetséges-e, hogy megtudjuk, mi is fortyog mélyen a lábunk alatt.

Micsoda hallatlan állapot, hogy mi, emberek, űrszondáinknak köszönhetően a naprendszeren túli világról is szereztünk információnkat, Földünk belsejéről viszont szinte semmit sem tudunk?! – méltatlankodik jó néhány tudós manapság. Szinte fogalmunk sincs arról, hogy milyen összetételű lötty fortyog odalenn, pedig ha tudnánk, az sokat elárulna a Föld eredetéről, és arról, hogyan formálódott az évmilliárdok során. Ennek ellenére eddig mindössze 10 km mély volt a legmélyebb földkéreg alá hatoló fúrás, ami azért még jócskán messze van a Föld legeslegbelsejétől.

Ez mégiscsak tarthatatlan állapot, ugye ti is belátjátok. De hogyan lehetne segíteni ezen? Az sajnos teljesen lehetetlen, hogy kutatókat juttassunk le a feneketlen, forró mélységbe, az viszont elméletileg megoldható, hogy egy szondát eresszünk le valahogyan. De miféle szondát és hogyan?

A kutatók ezt is kitalálták. A terv a következő: mindössze egy grapefruit nagyságú szondára, vasra, és egy atombombára van szükség hozzá. A bomba ahhoz szükséges, hogy megfelelő mélységű repedést hozzon létre a földkéregben, ahol le lehet engedni a szondát. Ehhez azonban olyan atombomba kellene, aminek a hatóereje ezerszerese annak, mint amit a második világháborúban Hiroshimára ledobtak... Hát, tegyük fel, hogy ez kivitelezhető, és megvan a lyuk. Ezen a lyukon a robbanás után tüstént le kéne önteni úgy kb. tíz billió tonna olvasztott vasat, ezen keresztül vezetne a szonda útja a Föld belsejéig.

A szonda a gravitációnak köszönhetően jutna mélyebbről mélyebbre. A tervek szerint egy hét (!) alatt elérné a Föld magját. Itt aztán információkat gyűjtene be az ott található anyag kémiai összetételéről, a hőmérsékletről, a nyomásról. Ezekről az adatokról aztán jelentést küldene a fent várakozó kutatóknak, magas hullámhosszú szeizmikus jelek révén. Már ha ezek a jelek olyan rettenetes mélységből képesek egyáltalán eljutni a felszínig – ami igencsak kétes.

Hát, ahogy ti is láthatjátok, van még néhány buktató a dologban. Legelőször például az, hogy ugyan hol lehetne a Földön ekkora erejű atombombát robbantani, és egyáltalán érdemes-e kiirtani a fél világot azért, hogy egy akkora szondát, mint a tenyerem, leengedjünk a Föld belsejébe... (n)