Egyetlen hibás döntéssel az összes megtakarításunkat elveszíthetjük

Egyre gyakoribbak az online térben elkövetett banki csalások, a csalók ráadásul újabbnál újabb módszerekkel rukkolnak elő. Az áruhiteleiről ismert Home Credit társaság számára a Stem/Mark piackutató által készített legfrissebb felmérés szerint a megkérdezettek 41 százalékának már van személyes tapasztalata a csalókkal, akik olyan kényes információkat szerettek volna kiszedni belőlük, amelyeknek köszönhetően hozzáférhettek volna a számlájukhoz. Ráadásul gyakran ez nem egyedi eset. Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók negyedét legalább kétszer, 9 százalékukat háromszor, további 21 százalékukat pedig több mint háromszor próbálták meg átverni. 

„A személyes adatok kicsikarására irányuló csalási kísérleteknek rengeteg módja van, és nem ritka, hogy egymás után többször is találkozunk velük. A csalók leggyakrabban e-mailben jelentkeznek, amelyről a válaszadók 63 százaléka számolt be, az SMS az esetek 42, a telefon a 21, az egyéb formák, amelyek közé elsősorban a közösségi oldalak tartoznak, pedig az esetek 12 százalékában fordult elő”

 – mondta el lapunknak Jaroslav Ondrušek, a Home Credit piaci elemzője.

Hogyan reagálunk?

A Home Credit felmérésében arra is rákérdeztek, hogy a csalással találkozók hogyan reagáltak az ellenük irányuló támadásra. A legtöbben, vagyis a megkérdezettek csaknem fele azt állítja, hogy nem reagált a csalók megkeresésére, vagyis nem adta meg az adatait, és így sikerült megvédenie a pénzét, ugyanakkor nem is tett semmit annak érdekében, hogy a későbbiekben megelőzze az ehhez hasonló támadásokat. Az emberek 14%-a blokkolta a hívott számot vagy az e-mail feladóját, 7%-uk hívta fel ezzel kapcsolatban a bankot, 6%-uk pedig rendőrséghez fordult. A felmérés szerint azonban a 2 százalékuk, vagyis nagyjából minden 50-ik ember hagyta magát rászedni, és így a csalók áldozatává vált.

Miroslav Zborovský, a Home Credit ügyfeleinek az ombudsmanja arra is emlékeztet, hogy a bankok soha nem kérnek az ügyfelektől PIN-kódot vagy jelszót e-mailben vagy bármilyen internetes linken keresztül. 

„Ha biztonságban szeretnénk tudni a bankszámlán elhelyezett pénzünket, a mobilalkalmazásban a fizetések megerősítéséhez használjuk a biometrikus azonosítást, és ne tároljuk a kártyaadatainkat a webáruházakban. Ha telefonon keresnek, ne adjuk meg senkinek a kártyaszámunkat, a bejelentkezési adatainkat vagy PIN-kódunkat, és ne bízzunk meg a pénzátutalással kapcsolatos hívásokban sem, mindig ellenőrizzük az információkat a bankunknál. Fontos továbbá, hogy biztonságos jelszavakat és PIN-kódokat válasszunk, és ezeket egy idő után változtassuk meg. Ne válaszoljunk gyanús e-mailekre, ne kattintsunk ismeretlen linkekre, és ne nyissuk meg az ismeretlen csatolmányokat”

 – sorolja Zborovský. Az ombudsman szerint nem szabadna megfeledkeznünk azonban a vírusirtó programok rendszeres frissítéséről sem.

Közösségi oldalak

A közösségi oldalak a szakemberek szerint külön fejezetet érdemelnek, mivel ezeken évről évre egyre több csaló leselkedik ránk. A válaszadók kétharmada említette, hogy leggyakrabban a Facebookot használja, míg 21%-uk az Instagramot, 2%-uk pedig az X hálózatot részesíti előnyben. A Home Credit felmérésében szereplők többsége azt állította, hogy a közösségi oldalakon minimális mennyiségű érzékeny személyes adatot tettek közzé magukról, a csalóknak azonban gyakran ez is elég ahhoz, hogy megpróbáljanak átverni minket. Ennél is nagyobb hiba azonban, hogy a közösségi oldalak esetében jóval kevésbé figyelünk oda a biztonságra. Az emberek több mint fele azt állítja, hogy van pár jelszó, amit a legtöbb fiókjához használ, vagyis nem minden fiókhoz hoz létre más-más jelszót. A megkérdezettek 12 százaléka például mindenhol ugyanazt az egy jelszót használja. Ami az online banki jelszavakat illeti, a túlnyomó többség igyekszik egyedi jelszavakat használni (88 százalék), emellett leggyakrabban egyszer használatos SMS-kódot (38 százalék) vagy ujjlenyomatos azonosítást (36 százalék) használnak.

Biztonságos web

A személyes adatok kiszivárgásával kapcsolatos kockázatok közé tartozik az ellenőrizetlen online áruházakban történő vásárlás is, ahol a felmérés szerint a válaszadók 57 százaléka vásárolt már valamilyen árut az elmúlt évben. Az ismeretlen webáruházak esetében pedig jobban érdekli őket az áru ára (77%), mint a bolt online minősítése (45%). Zborovský ezzel kapcsolatban azt tanácsolja az embereknek, hogy csak biztonságos oldalakon fizessenek online. A nem biztonságos weboldalakat általában könnyen felismerhetjük bizonyos jelekből. Ha a weboldal címe nem kezdődik https:// jelöléssel, vagy ha a böngészőnk figyelmeztetést küld az oldal biztonságával kapcsolatban, az komoly figyelmeztető jel arra vonatkozóan, hogy az adatok nem lesznek megfelelően titkosítva.