Hárommillió ember haláláért felelos évente a dohányzás a világon. Erre te azt mondhatod: És hol érint ez engem? De ha hozzátesszük: az áldozatok fele fiatal korában hal meg, és átlagosan mintegy húsz évet veszít el az életébol, talán már közelebbi a probléma.
Tudunk nemet mondani?
Mit vásárolhatsz
a cigi helyett?
Mennyi pénzt spórolhatnál meg? A dohányzás eszi a pénzt. Nagyon drága mulatság. Nézzünk körül a piacon: 1 doboz cigi (átlag) 70 korona, 1 csomag rágó 15 korona, 1 tasak cukorka 18 korona, 1 papírzsepi 5 korona, 1 mozijegy pedig egy százas.
Mit tartalmaz a füst?
Egyetlen cigaretta elégése során kb. két liter füst keletkezik, s ugyanekkor mintegy 250-300 ml tömény füstöt szív be a szervezetébe a dohányos. Ez a füst nemcsak égés- és bomlástermékekbol áll, hanem olyan anyagokból is, melyek változatlanul kerülnek át a dohányból a füstbe (pl. nikotin). Az égo cigarettában több mint négyezer vegyület keletkezik a különbözo fizikokémiai folyamatok kapcsán. A dohányfüst 91,8 százaléka gáznemu anyag, és részecskénként 5 milliárd szemcsébol áll. A szemcsék igen kicsik. Átmérojük átlagértéke a friss füstben kisebb a mikronnál, a milliméter ezredrészénél. A kilélegzett füstnél a légutak párás környezetében a szemcsék nedvességet vesznek fel és összetapadnak. Még a legszennyezettebb városi levegoben is mintegy tízezerszer kisebb a szennyezoanyag-tartalom. A füst legfontosabb összetevoi: a nikotin, a kátrányanyagok és a szénmonoxid.
Egy cigi nem a világ?
Döntsd el magad. Mi zajlik le az emberben egy cigi elszívásakor? A elso cigi szinte senkinek nem okoz örömet. Az ember büdösnek, fojtónak és émelyítonek találja. Ez nem véletlen. A dohány a szervezetre káros anyagokat tartalmaz, amihez ugyan hozzá lehet szokni, de az egészséget minden egyes szál, az elsotol az utolsóig egyforma mértékben roncsolja, függetlenül attól, hogy az ember érzi-e a kellemetlen mellékhatásokat (szédülés, hányinger, elesettség érzés) vagy sem. A nikotin akár vad sci-fik foszereploje is lehetne, ugyanis alattomosan ölo méreg. Lassan, de biztosan végez gyanútlan áldozatával. A nikotin a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. Belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90%-át elnyeli. Felszívódik a szájban, a légutakban, tüdoben és gyomorban. Ami nagyon fontos egy fiatal dohányos számára is: a krónikus légzési nehézségek már nagyon korán, a dohányzás elkezdése után egy-két évvel kimutathatók! A káros folyamat hamar megindul, viszont – szerencsére – megállítható. Nem kell neked bemutatni a rosszindulatú daganatokat, a rákos betegségeket, amelyek puszta hallására is rosszul lesz az ember. Nos, a dohányzók körében a tüdorák 10-15-ször, a gégerák 20-30-szor gyakrabban fordulnak elo, mint a nemdohányzóknál. Ez azért sokkoló, nem? (d, he)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.