Toll és hárfa

Az 1763-ban Madaron született Édes Gergely neve még mindig él szülőfalujában. Bár az irodalmi köztudatban méltatlanul a háttérbe szorult a volt református lelkész és költő szellemi hagyatéka, a madari alapiskola 2005 óta az ő nevét viseli. Büszkék a hagyatékára, s minden évben Toll és hárfa címmel műveltségi vetélkedőt és népdalversenyt rendeznek.

A toll jelképezi a tudást, a költészetet, amely magába foglalja a történelmet, a nyelv és irodalom sokszínűségét. A hárfa az ének és a zene szeretetét fejezi ki. Idén nyolcadik alkalommal rendezték meg az Édes Gergely-emlékversenyt Madaron. A műveltségi vetélkedőben 9 alapiskola csapata, a népdalénekeseknél három kategóriában 51 tanuló mutatta be tehetségét.

„Idén megpróbáltunk az eddigiektől eltérő, s remélhetőleg még szórakoztatóbb műveltségi vetélkedőt szervezni. Célja, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek azokról a művészeti és tudományterületekről, amelyekben a reformáció és annak hatása új értékeket teremtett. További célja, hogy a reformáció kultúránkra gyakorolt hatását fedezzék fel a mindennapjainkban. A feladatok részben az 500 évvel ezelőtti reformáció korába nyúlnak vissza, az akkori események, történések, szereplők ismeretét teszik szükségessé. Emellett a *Kulturális kincskereső* jegyében a reformáció máig ható kulturális, társadalmi eredményeit kutatják; nem utolsó sorban a reformációt mint állandó megújulást jelentő, jövőbe mutató lehetőséget vizsgálják.

„2017-ben ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját. A 19. század magyar költészetének központi alakja a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A műveltségi vetélkedő kérdéseinek összeállítói sem feledkeztek el a költőről, aki életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt. Arany elsősorban epikus költőnek tartotta magát, de költészetének – a méltán népszerű és halhatatlan Tolditól eltekintve – elsősorban lírai része érvényes ma és hordoz az utókor számára is üzenetet. Költői eszmélésének ideje a reformkor, kibontakozásának, egyéni hangjának kialakulása az 1848-49-es szabadságharc idejére esett. Lírájában és kisepikájában – balladáiban – pontosan követhetők a kor és az egyéni élet párhuzamai” – mondta el az iskola igazgatónője, Szász Veronika.

A versenyzők tudását háromtagú zsűri bírálta el. A műveltségi vetélkedő zsűrijének elnöke Marcsa Enikő volt, akinek munkáját Vass Laura és Szénási Lilla lelkésznő segítette. A népdalverseny zsűrijét Katona István népzenész, Karkó Henrietta, a Felvidéki Rockszínház vezetője és Lami Katalin zenetanár alkotta.

A műveltségi vetélkedő győztese a madari alapiskola csapata lett, második helyen a Bátorkeszi Kováts József Alapiskola, harmadikon pedig megosztva a Búcsi Katona Mihály Alapiskola és a magyarországi Kincsesbányai Kazinczy Ferenc tagiskola csapata végzett.

A népdalverseny eredményei:

I. kategória

1. Rontó Zsolt (Madar), Vörös Dominik (Dunamocs), Renczés Viktória (Bátorkeszi) 2. Jókai Angelika (Búcs), Nátek Eszter ( Bátorkeszi), Molnár Bianka ( Ógyalla) 3. Horváth Luca (Kincsesbánya), Fodor Borbála (Búcs).

II. kategória

1. Kállai Kristóf (Kincsesbánya), Brúder Bettina (Búcs) 2. Keszegh Vivien (Bátorkeszi) 3. Gál Annabella (Kincsesbánya), Komlósi Csenge (Kocs), Bese Diana (Perbete). Különdíj: Gerencsér Réka (Kocs), Molnár Nikolett (Ógyalla).

III. kategória:

1. Sándor Eszter (Dunamocs), Semecky Enikő (Bátorkeszi) 2. Szabó Zoltán (Madar), Deme Attila (Ógyalla) 3. Palóc Mira (Kincsesbánya). Különdíj: Turányi Márk (Madar).

Az eredményhirdetésre a református templomban került sor, ahol Katona István vezetésével fellépett a Ghymesi Igricek gyermekzenekar is, amely a 17–19. század zenei világába nyújt betekintést. Az igricek ugyanis középkori zenészek voltak, akik faluról falura vándoroltak, és csepűrágóként zenét, vidámságot vittek a falusi emberek életébe. A korabeli dallamokat az együttes tagjai valamennyi korabeli hangszeren, így dudán, kecskedudán, tekerőlanton, ütőgardonon, tapán dobon, marinhúron és dorombon is meg tudják szólaltatni.