Teljes átalakításra szorul az oktatásügy

A Comenius Pedagógiai Intézet, a Polgár és Demokrácia nevű polgári társulás, valamint a M. E. S. A. 10 elemző központ képviselői bírálják az oktatási tárcát, hogy nem folytat széles körű vitát a készülő közoktatási törvényről, és nem kéri ki a reformokról azok véleményét, akiket ez közvetlenül érint, tehát a diákokét, a szülőkét, a tanárokét stb. A kormányon kívüli nonprofit szervezetek szerint a szlovákiai oktatásügy teljes átalakításra szorul, mivel a legtöbb esetben az oktatási törvények még mindig a szocialista oktatási eszményt követik.

A központi irányítás kevés szabad teret biztosít az oktatási intézményeknek ahhoz, hogy meghatározzák saját profiljukat, a diákok elvárásainak megfelelően egyéni tanrendet alakítsanak ki. Szerintük a tárca és a széles szakmai nyilvánosság közti elégtelen párbeszéd az egyértelmű célkitűzéseket nélkülöző reformfolyamatok végeredménye. Nem beszélve arról, hogy az élethosszig tartó tanulási folyamatnak, mely az oktatási-nevelési folyamatnak tágabb értelmet és perspektivikusabb jövőt biztosít, nálunk még nincs se kultúrája, se gyakorlata. Ma már nemcsak a pedagógusok, hanem más területek szakemberei – közgazdászok, szociológusok, vállalkozók – is hangsúlyozzák, hogy csak az élethosszig tartó tanulási folyamat segítségével válhat gazdaságilag fejlődő, jól működő, modern társadalommá, mely az ismeretanyagra és a tudásra alapul. Nem beszélve arról, hogy ez a tanulási mód felel meg leginkább a kor követelményeinek, hiszen az Európai Unió tagországaiban is mindenki képezi, fejleszti magát. A jelenlegi közoktatási törvények nem adnak teljes körű megoldást a gondokra, nem hoznak jelentős változásokat. Az egyes problémákat csak részben oldják meg, anélkül, hogy világosan meghatároznák, nyilvánosan deklarálnák a reformok közös célját.

Šarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia nevű polgári társulás civil aktivistája úgy látja, a célkitűzések hiánya megkérdőjelezi a reformfolyamatok eredményeit, és ezáltal azok hatásfokát, mert az embereknek nem világos, hogy ezekkel az újításokkal a tárcának mi a végcélja. A tárcának felrótta, hogy nincs egységes koncepciója, s ezzel összefüggésben példaként felhozta az új érettségi vizsgákat. Nehezményezte, hogy az érettségi vizsgák új rendszer alapján zajlanak majd, ám az oktatás minősége és az iskola maradt a régiben. A rendszerben nem változott semmi. Ugyanilyen elmarasztalóan nyilatkozott a művelődési utalványokról is, mivel szerinte nem világosították fel kellőképpen a szülőket, mit kezdjenek ezekkel, mik a felhasználás szabályai. Szerinte semmi újítás nem történt, hiszen az utalványok többsége az iskolában marad. Pozitív döntésként értékelte, hogy emelkednek a pedagógusok bérei, ám hangsúlyozta: a tanárok nem motiváltak, sokan közülük nem képezik magukat.

Karol Morvay, a M. E. S. A. 10 elemző központ munkatársa nyilatkozata szerint kölcsönösen konkuráló oktatási intézményeket kellene létrehozni. Ennek a követelménynek nem mindig felel meg egy központilag irányított iskola, ahol meghatározzák a tantervet és az oktatás menetét, s mindezt úgy teszik, hogy nem kérdezik meg a „megrendelőket”, tehát a diákokat, mit és hogyan szeretnének tanulni. Munkatársa, Radoslav Kováč úgy nyilatkozott, hogy az országnak több pénzt kellene költenie kutatásokra és a pedagógusok továbbképzésére. Szerinte egy szakértőkből álló tanácsadó testület nagyban segíthetné a közoktatási jogszabály javaslatának előkészítését, ezenkívül hozzájárulhatna a további reformtervek kidolgozásához is. Martin Kríž aktivista véleménye szerint a tanárnak ki kellene lépnie a „fejfeltöltő” szerepből, ám ő is hangsúlyozta, sem a tanárok, sem a diákok nem könnyű a feladatuk, mert ha elvárjuk tőlük, hogy lépjenek ki a rutinból, nem tudunk nekik el értelmes célt mutatni, amit követhetnének. Az oktatás mozgatóit, a pedagógusokat nem támogatják kellőképpen, ezért nem motiváljuk őket jobb eredmények elérésére. Kríž szerint ki kell nyitni a kommunikációs csatornákat, mert az oktatási tárca nem hozhat törvényeket azok megkérdezése nélkül, akiket ez érint.