Tehetség, kreativitás, intelligencia

Rozsnyó. Együtt jár-e az intelligencia a tehetséggel? Vajon a génjeink döntik el, hogy tehetségesek leszünk? A tehetség azonos a kreativitással? E a kérdésekre keresték a választ a neves előadók a Szlovákiai Magyar Pedagógusok XIV. Országos Találkozóján. Az előadássorozatot Czei??zel Endre orvosgenetikus kezdte meg a tehetség és a sors összefüggésére mutatva rá. Megcáfolta azt a sokáig fennálló nézetet, hogy a gének döntik el az emberi sorsot, s azt, hogy valaki tehetséges lesz-e. Sokkal nagyobb szerepet játszik a környezet, a család, az iskola és az egyén személyisége.

Az okosokból lesznek a vezetők

Mint mondta, a nagyon okos tanulókból lesznek a vezetők, de mégsem ők viszik előre a világot, hanem a kreatív emberek, akik sokszor a „nonkomformista és kissé de?viáns” viselkedésük miatt válnak kellemetlenné a pedagógusok számára. Élvezetes előadásához neves költők életsorsát vette alapul, s ezeken keresztül mutatta be, hogy egy-egy tehetség kibontakozásához egészségesen kell élni. Száz tehetségből mindössze tizet fedeznek fel, a többi elvész. Ennek kapcsán üzent a pedagógusoknak, hogy vegyék észre őket, s egyben vigyázzanak rájuk.

Balogh László tanszékvezető, a Debreceni Egyetem Pedagógiai-pszichológiai Tanszékének vezetője a magyarországi komplex iskolai tehetséggondozó programokról beszélt. Magyarországon 1987-ben indult el az első tehetséggondozó program, amely főként a középiskolákban teljesedhet ki. A fejlesztés sarkalatos pontja a tantervkészítés, amelyben három fő szempontot kell figyelembe venni. Elsősorban a magasabb szintű gondolkodásra nevelést, másodsorban a feldolgozási készségek képzését a kritikus és kreatív gondolkodás, problémakeresés és megoldás, kutatás és döntéshozatal vonatkozásában. Végül pedig a tantárgyakon átívelő programokat, hogy a gyerekek megtanuljanak valóságban gondolkodni és ne a tantárgyakban.

Kormos Dénes, a Magyar Köztársaság parlamenti képviselője a Nemzeti Tehetségprogramot mutatta be a jelenlévőknek. Az előkészítő fázisban megalakították a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsot, létrehozták a nemzeti kiválóságok kollégiumát, majd a Magyar Géniusz Programot, amely bekerült az unió által is elfogadott rendszerbe. A határon túli tehetségfejlesztés is megvalósul a szervezetek és intézmények közötti kapcsolattartással. A megvalósítás fázisában pedig létrehozták a Nemzeti Tehetségsegítő Alapot és a Tehetségügyi Koordinációs Fórumot.

Tehetségpontokat hoznak létre

Létrejön a tehetségpontok hálózata az óvodától az egyetemig, az inkubátorházak megvalósításával pedig lehetőséget biztosítanak a tehetségek hazai érvényesülésének. Ez a komplex társadalomépítő program kapcsolódik az unió tehetséggondozó programjához.

Mező Ferenc dinamikus előadásában a tehetség és a kreativitás összefüggéséről beszélt. Szerinte a kreatív személyek láthatatlanok, mivel csak elenyésző százalékban ismerik fel a pedagógusok bennük ezt a tulajdonságot. A felmérések szerint az intelligenciát 25 százalékban jósolják meg egy-egy gyereknél, ám 75 százalékban alá- vagy felbecsülik a képességeket.