Sokak kedvence: a joghurt

Mondják, hogy nagyon egészséges. Ráadásul mára már hihetetlenül nagy piaca van a joghurtnak: számtalan ízű és márkájú változata kapható a boltokban, a natúrtól egészen az egzotikus gyümölcsösig. De vajon mióta örvendhetünk ennek a finom tejterméknek? Mióta fogyasztjuk, hogyan készül, és ki találta ki?

Rengetegféle tejtermék létezik világunkban: a vaj, a sokféle sajt, túró, tejföl, tejszín stb. mellett az egyik természetesen a joghurt. Vajon mennyire régóta létezik? Érdekes megfigyelni, hogy míg a többi tejtermék neve magyar szónak tűnik (de legalábbis olyan török vagy egyéb eredetű jövevényszónak, amely mára már nem hangzik idegenül), a joghurt szó nyilván nem magyar találmány: egyrészt erre enged következtetni az idegen hangzású neve, másrészt pedig még számtalan más nyelvben is ugyanígy hívják.

A joghurt szó török eredetű, aludttejet jelent, ám nem közönséges aludttejet, hanem egy olyan különlegeset, amelynek megalvadását magának a tejnek a baktériumai (a tejsavbacilusok) okozzák. A török-tatár népek a tejet különböző erjesztőgombák segítségével alvasztották meg. Az így készült aludttejek egyike – a kefir társa – az az ital, amelyet a Balkán török hódoltságának idején a bolgárok és a románok is néptáplálékká tettek, s amely mára a török szót (valójában a bolgárok közvetítésével) az egész világgal megismertette.

Ám a joghurt szó az orosz bakteriológusnak, Mecsnyikovnak köszönheti világjáró pályafutását. Mecsnyikov ugyanis az öregedés lehető kitolására és az élet meghosszabbítására vonatkozó elmélkedései közben 1900 körül értesült arról, hogy Bulgária egyes falvaiban nagy számban vannak százévesnél idősebb emberek, akik majdnem kizárólag a joghurt aludttejéből élnek. Mecsnyikov nagy tudományos és gazdasági mozgalmat indított ennek az italnak a megismertetésére és elterjesztésére. A mozgalom nyelvtörténeti eredménnyel is járt. A joghurt szó ugyanis minden európai nyelv szókincsébe bejutott.

És most lássuk, hogyan nyerjük ezt a különleges tejterméket! A joghurt hevített tejből készül erjesztő mikroorganizmusokkal, baktériumokkal. A közönséges aludttejtől csak a mikroorganizmusok fajtájában különbözik. Joghurtkészítéskor a tejet kissé besűrítik (tejporral), majd kb. 95°C-ról kb. 45°C-ra hűtik, és 4-6% baktériumtenyészetet adnak hozzá. Ezután néhány órán át 45°C körüli hőmérsékleten tartják. Ekkor a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá és egy kevés alkohollá alakítják át, a fehérje pedig megalvad. A kész joghurtot poharakba töltik és lehűtik. Ezt pedig manapság még ízanyagokkal vagy gyümölcscsel is ízesítik. A joghurtnak az emberi szervezetre gyakorolt hatása ugyan tudományosan nem bizonyított (a gyógyító hatásáról szóló hírek többsége inkább reklámfogás), bár kétségtelenül egészséges ital, illetve étel.

Tehát ha szereted, fogyaszd te is egészséggel a finomabbnál finomabb fajtáit! (s)