Sem csellel, sem erővel

A komáromi vár nem tartozik a klasszikus fellegvárak közé, többek között ezért nem turistalátványosság. Az erődítményrendszernek inkább a történelmi szerepe, mint az esztétikai értéke jelentős. A vár jelképe a kőszűz, amely allegorikusan az ellenségnek fügét mutat.

A rajta olvasható felirat: „Nec Arte Nec Marte” már a török idők óta figyelmezteti az ellenséget, hogy a várat sem csellel, sem erővel nem veszik be. Valószínűleg ezért nemcsak a törökök nem foglalták el az erődítményt, de az 1848/49es szabadságharc alatt is megmaradt a vár dicsősége. Előbb vér nélkül jutott a forradalmárok kezére, majd 1849-ben hat héttel a világosi fegyverletétel után, Klapka György az általa megadott kedvező feltételekkel adta át a várat az osztrák seregnek.

A pályázat ismerteti az erődítményrendszer múltját, elemzi jelenét, és elképzeli jövőjét. Célja minél részletesebb képet adni a vár egykori és mai helyzetéről, és lehetőségeket találni a harmadik évezredbeli szerepére. A bevehetetlen komáromi erőd történelme nemcsak a magyarság dicső emléke. Eszméjének például kell szolgálnia a ma és holnap, magyar és világpolgárának egyaránt.