Rozsnyói próbálkozások

A nemzetközi mérések – közöttük a PISA-vizsgálat – sokkhatást gyakorolt a közoktatásra. Nem azt méri, amit eddig megszoktunk, azaz mennyire sajátította el a diák a tananyagot. Azt kutatja, hogy a megszerzett ismeretek és képességek hogyan hasznosulnak hosszú távon. Mindemellett adatokat közvetít a tananyag érvényességéről, és megmutatja, hogy milyen változtatásokra volna szükség.

Tanuláscsömör

A változó társadalmi-gazdasági követelményeknek megfelelni csak úgy lehet, ha szeretünk tanulni. Mi okozhatja, hogy számtalan gyerek idő előtt megcsömörlik a tanulástól? Csíkszentmihályi Mihály pszichológus Flow – Az áramlat című könyvében a falusi iskola kapujára vésett feliratra gondolva dolgozza ki elméletét: „A tanulás gyökere keserű, de gyümölcse édes.” Mégsem szükségszerűen keserű a tanulás gyökere – állítja –, ha a feladatok a belső adottságok és a külső lehetőségek összhangjára épülnek. A tanuló alkalmas helyzetekben átélheti a fogalommá vált „áramlatérzést”, és megszeretheti a tanulást.

A PISA-felmérések által vizsgált három terület egyike az olvasás-szövegértés, amely elvitathatatlan hatást gyakorol a további két területre, a matematikai és a természettudományos gondolkodás színvonalára is. A vizsgálat gyönge eredményei arra figyelmeztetnek minket, hogy az elméletet és ismereteket hangsúlyozó oktatásról át kell térnünk a valósághoz közelebb álló problémamegoldó tevékenységhez. A szöveggel való munka ne csupán olvasás és kérdések megválaszolása legyen, hanem inkább az értelmezések és összefüggések kreatív kutatása!

A személyes élmények

Gyakran tapasztalható, hogy a tanulók felületesen olvasnak, és nem motiváltak a szöveg jelentéstartalmának felfedezésére. Ha értő olvasóvá kívánjuk őket nevelni, időt kell szánni az olvasottakkal kapcsolatos személyes élmények és érzelmek megfogalmazására. A tudás szerkezete megváltozott, amely negatív irányban is érezteti hatását. A jelenlegi globalizálódó társadalomban a tömegemberré válás veszélye fenyeget. A mai embert a legtöbb szöveg manipulálja, ezért a sorok között kell tudni olvasni. A jelenlévő pedagógusok próbát tettek összetett PISA-szövegek értelmezésére, hogy így érzékeljék azoknak a képességeknek a szükségét, amelyekkel a szöveg megfejthető és sokszínűen értelmezhető.

A záró szakaszban a következő ajánlások hangzottak el:

A pedagógus mérje fel a szövegértés állapotát egyéni és osztályszinten!

Tárja fel a gyenge szövegértés okait! Gondoskodjon a felzárkóztatásról és ezzel párhuzamosan a tehetséggondozásról!

Alkalmazzon változatos tanulási módszereket, leginkább differenciálást, kooperatív technikákat, projektmódszert, epochális szervezést stb.

Dolgoztasson különböző szövegtípusokkal: az elbeszélő és magyarázó mellett dokumentum szövegekkel is!

Olyan szöveget kell feladatul adni, amely felkelti a tanuló érdeklődését, igazodik a tanulók életkorához, pszichikus és gondolkodási sajátságaihoz!

Az olvasás-szövegértés gyakorlása minden tantárgyra terjedjen ki!