Népi játékok

A játékok nagyon fontos szerepet játszottak a falusi gyermekek életében. Megismertették a külvilággal, alapvető készségeket, tevékenységeket sajátítottak el. Segítette személyiségük fejlődését, kialakult önértékelése, egészséges önbizalmat adott. Fontos társadalmi szerepet töltött be. Megismertette a gyerekeket a társakkal való együttélés szabályaival, segített a beilleszkedés, alkalmazkodás, a szabályok betartásának fontossága, a csapatszellem kialakulásában. A népi játékokat különböző típusúakra bonthatjuk: eszközös játékok, mozgásos játékok, szellemi játékok, párválasztó játékok, mondókák, kiolvasók. Az eszközös játékokban az eszköz áll a játék középpontjában. A felnőttek életét, munkáját utánozzák, építenek homokvárat, karámot, homoktortát sütnek, háborúznak stb. A kislányok nagy ügyességgel készítenek különféle díszeket saját ékesítésükre. Növényekből, virágokból gyűrűket, nyakláncokat, koszorúkat fonnak. A fegyvereket és a járműveket is szívesen készítették a fiúk. Az általuk ismert összes járművet megépítették fából, cérnagurigából, gyufásskatulyából. A gyerekek kedvelik a zajkeltő eszközöket, így szívesen készítenek a felnőttekéhez hasonló hangszereket is. Kereplőt, különböző dobokat, vonós hangszereket, mint kukoricamuzsika, nádihegedű. Az ügyesebb fiúk fűzfasípot, bodzafurulyát is tudtak készíteni.

Eszközökkel ügyességi játékokat is játszottak, melyeket egyedül is és csoportosan is leginkább versenyszerűen lehet játszani. Ilyen a kacsázás, szappanbuborék fújás, bicskázás, pénzezés, golyózás, kapózás, ugrókötelezés. Az eszközös ügyességi játékok legnagyobb csoportja a labdajáték – elkapós és kidobós játékok sok formáját játszották. (sn)