Nem kötelező mozgó bért adni

Míg a fővárosban és környékén kisebb-nagyobb rendszerességgel megkapják a pedagógusok a mozgó bért, az ország keleti felében kevésbé adakozó az állam.

A pedagógusok közül többen csak részmunkaidőben, csökkentett óraszámmal dolgoznak, így bérük is alacsonyabb a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatárasaikénál. Sok esetben a délutáni többletmunka, a különféle szakkörök vezetése sem kifizetődő számukra.

A mozgó bérek elmaradása az oktatásügyre szánt központi támogatások késésével magyarázható. A pénz ugyanis gyakorta nem jut el időben az iskolákhoz. Az állam és az iskolafenntartó önkormányzatok kölcsönösen egymást vádolják a késlekedés miatt. Az oktatásügyi minisztérium szerint a kiutalt támogatás egy részét a települések visszatartják és nem juttatják el időben a címzettnek, az oktatási intézményeknek. Az önkormányzatok ugyanakkor azt állítják, a rendszerbe közbeékelődő kerületi tanügyi hivatalok folyósítják késve a szükséges anyagiakat.

Szakértők véleménye szerint, a nehézséget a pénzek bonyolult elosztása okozza. Šarlota Pufflerová polgári aktivista az utóbbit a nem kellőképpen átgondolt oktatásügyi reform következményének tekinti. A legnagyobb gondot szerinte az okozza, hogy az állam – bár az oktatásügyi jogkörök átruházásával a felelősséget az önkormányzatok nyakába varrta –, továbbra is központi irányításnak veti alá az iskolarendszert.

Ján Gašperan, az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke egyedüli megoldásnak azt tartaná, ha az oktatásügyi támogatásokat a kerületi tanügyi hivatalok kikerülésével, közvetlenül az iskolák kapnák meg. Településenként eltérő, kapnak-e mozgó bért a pedagógusi alkalmazottak vagy sem. Míg pl. Homonnán nem, Mezőlaborcon jár fizetés-kiegészítés a tanároknak. A mozgó bér havi összege egyébként az alapiskolai pedagógusok esetében átlagosan 700, a középiskolák tanárok esetében pedig mintegy ezer korona – fűzte hozzá Gašperan.

A szakszervezeti vezető figyelmeztetett: az iskolák egy része úgy kurtít költségein, hogy részmunkaidőben foglalkoztatja pedagógusait, hiszen csökkentett órakötelezettség fejében a havi bér is alacsonyabb. Sok esetben, állítja Gašperan, a tanárral akarata ellenére íratnak alá csökkentett munkaviszonyról szóló szerződést. A pedagógus, hasonlóan az egyéb munkavállalók többségéhez, zsarolható állása elvesztésével.

Persze, nemcsak a pedagógusok bérére nincs elég vagy érkezik késve a fedezet, a romaasszisztensek fizetésére sem érkezik meg időben a szükséges összeg.

További nehézséget jelent, hogy általában a tizenharmadik havi bérek kifizetésére sincs keret. Csak elvétve találni iskolát, ahol az alkalmazottak részesülnek az említett juttatásban. A pedagógus-szakszervezet elnöke éppen ezért a közelmúltban felhívta a figyelmet a kialakult helyzet tarthatatlanságára, és követelte, hogy legkésőbb 2006-tól valamennyi közalkalmazott jogosult legyen a tizenharmadik bér kifizetésére.

Némi reményre ad okot, hogy a munka-, szociális és családügyi minisztérium javaslata értelmében jövő év júliusától átlagban mintegy 2000 koronával emelkedhet a közoktatásban dolgozó pedagógusok havi bére. A módosítás értelmében a 10-es fizetési osztályba sorolt, pályakezdő pedagógusok havi bére az eddigi 10 920-ról 13 110 koronára emelkedne. A javaslat alapján a jövőben két részből tevődne össze a pedagógusbér. A bértábla szerinti tanítói, tanári fizetés a pályán eltöltött évek arányában növekvő járulékos összeggel egészülne ki. A pedagógusi átlagbér egyébként mintegy 11 000 korona, amely a nemzetgazdaságban kifizetett átlagbér 83 százalékának felel meg (ervé, p)