Néhány szó az alkoholról

Nézzük meg hát, hogy mi az igazság. Igen sokféle alkohol van. Ami a borban, sörben, vagy a tömény italokban található, az az etil-alkohol. Az alkoholok szénhidrogén származékok, azaz az alkoholmolekulákat szén, hidrogén és az oxigénatomok alkotják. Az etil-alkoholt (más néven etanolt) a vegyészek így írják le: C2H5OH. Az etil alkohol színtelen, jellegzetes szagú, vízzel és szerves oldószerekkel korlátlanul elegyedő folyadék, töményen halálos méreg. Fontos oldószer és fertőtlenítő szer.

BÓDULAT VAGY BŐDÜLET?

Az emberiség igen régen ismeri a különböző erjesztett, így alkoholtartalmú italokat. Egyrészt az így kiváltott hatások (bódulat, felfokozott érzékek, bátorság) előidézésére fogyasztották, másrészt azért, mert a modern korig az a víz többé-kevésbé ihatatlan volt. Sörként, vagy borral keverve viszont meg lehetett inni. Az ókori keleten sört ittak, míg a görögök és a rómaiak bort. A Római Birodalmat megdöntő germánok is a sört kedvelték. A bor több kultúrában is fontos szerepet játszik, gondoljunk csak a keresztény szertartásokra! A különböző italoknak igen fontos szerep jut az egyes népek kultúrájában, történelmében. A méltán híres Tokaji nem csak egy igen ízletes bor, hanem jelkép is. Ha az alkoholtartalmú italok ennyire fontos szerepet játszanak az életünkben, akkor miért tartják őket károsnak?

Minden alkoholtartalmú ital valamilyen mértékben károsítja a szervezetünket. Az alkohol ugyanis az agyi működésünket befolyásolja, mégpedig másképp, mint a többi drog, (az alkohol is drog, pl. függőséget okozhat!) ugyanis megakadályozza, hogy bizonyos anyagok áthaladjanak a sejtek külső burkán, a sejtmembránon. Idővel akár tönkre is teheti a sejtmembránt. Ezen kívül fokozza az agysejtek természetes pusztulását. Az alkohol túlzott fogyasztása a májban is zsírosodást, azaz idővel visszafordíthatatlan májnagyobbodást okoz. A tömény italok (pálinka, konyak, whisky) ezen kívül a gyomrot és a beleket is roncsolják. Az alkoholra is rá lehet szokni, azaz függőséget okoz. Bár le lehet szokni róla, de az alkoholizmusból nem lehet kigyógyulni. Azaz, ha valaki már eljutott erre a szintre, és utána ugyan leszokott, az már soha többé nem ihat egy kortyot se, mert azonnal visszaeshet a függőségbe. Akkor miért tartják egészségesnek az egyes italokat? Az alkoholban oldódó anyagok viszont egészségesek lehetnek. A hegyaljai vörösborok (ilyen a tokaji, vagy a badacsonyi) ugyanis nem csak a szívbetegségeket előzik meg antioxidáns tartalmuk miatt, hanem antibakteriális hatásuk, azaz fertőzéseket gátló hatásuk is van. Kis mennyiségű bor elsőként az agyi gátló pályákat blokkolja, tehát könnyedebbek, lazábbak és kevéssé gátlásosak leszünk. (Sok bor viszont már az aktív pályákat is blokkolja!) Egyes tömény italok, mint pl. az Unicum olyan gyógyfüvekből készül, amelyek valóban jó hatással vannak a szervezetünkre.

MENNYI AZ ANNYI?

Eléggé rossz hír, hogy fiatal korban a legkisebb mennyiség is káros. Ugyanis amíg le nem záródik az agysejtek termelődése, azaz úgy 18-20 év körül, addig a legkisebb mennyiségű alkohol is károsíthatja a sejttermelődést. Ez azért fontos, hogy 20 éves korunk után az agysejtjeik már csak pusztulnak. Tehát nem mindegy, hogy a pusztulás milyen szintről indul. A sok alkoholfogyasztás fiatalkorban kevés agysejthez vezet. Felnőtt korban napi fél pohár (vörös) bor még nem károsít. Persze ekkor is figyelni kell arra, hogy mit is iszik az ember. A jó minőségű italok tisztábbak. A kannás, vagy pancsolt „borok“ azért veszélyesek, mert itt az alkohol nem szőlő vagy gyümölcscukorból származik, hanem répacukorból. Ennek az erjedésnek pedig akár komoly mérgező hatásai is lehetnek. Sőt, akár az is előfordulhat, hogy a termékbe más fajta alkohol így metil-alkohol is keveredik. A metil-alkohol viszont vakságot, vagy halált okozhat. Éppen ezért akkor teszszük magunkkal a legjobbat, ha a lehető legkevesebbet (ideális esetben semennyit) nem iszunk, amíg nem nőtt be a fejünk, azaz nem leszünk valóban felnőttek. (ivc,he)