Múltidézés – igényesen, színes és érdekes anyagokkal

Párkány. Idén immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg a magyar tannyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák Múltidéző című országos történelmi vetélkedőjét. Az idei döntőnek a helyi gimnáziumban adott otthont. Mintegy félszáz csapat jelentkezett be a versenybe, és öt helyen folytak az elődöntők. Ezek eredménye alapján a legjobb tizenhat csoport mérte öszsze tudását az április 30-i rendezvényen. A döntőből a Komáromi Selye János Gimnázium csapata került ki győztesen. A bizottság a legjobb szakközépiskolának is odaítélte az első díjat, vagyis a Rimaszombati Kereskedelmi Magánakadémia csapatának. Díjazták a kimagasló egyéni teljesítményt nyújtókat is, ez utóbbi különdíjban a somorjai Öllős Zsófia és a dunaszerdahelyi Hodossy Marianna részesült. A zsűri elnöke, Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója volt, a tagok pedig Limpár Péter Magyarországon élő történész és Kindler Péter esztergomi tanár.

A megmérettetés két részből állt; a diákoknak szó- és írásbeli feladatokat kellett megoldaniuk. Nemcsak Balassiról kellett alapos tudásal rendelkezniük, hanem az adott korszak magyar- és közép-európai történelmének minden lényeges és jellegzetes mozzanatáról is. Vallás- és művelődéstörténeti kérdések éppúgy terítékre kerültek, mint például a vallásháborúk, a reformáció terjedése, Erdély vagy éppen a hódoltság közigazgatási, kormányzati rendszere, a reneszánsz építészet, az ország három részre szakadásának folyamata, a vizsolyi Biblia és a zsoltárfordítások. „Próbára tesszük a gyerekek idő- és térbeli tájékozódását, az adott korszak kimagasló személyiségei életútjának ismeretét, de a kreativitásukat is” – mondta lapunknak Simon Attila. A döntőben például olyan feladat is akadt, amelyben Ferdinánd császár és ellenfele, Szapolyai János pártján álló főurak közti vitát kellett rekonstruálni, bemutatva az érveket és ellenérveket, vagy éppen hitvitát kezdeményezni, beleélve magukat a korabeli szereplők helyzetébe. Feladatul kapták a diákok azt is, hogy az egri várvédők és a törökök között kreáljanak vitát a vár esetleges feladásáról. Vaktérkép berajzolása, korabeli rézmetszetek, grafikák, szimbólumok felismerése és a képeken látható személyek, történések elemzése szintén a döntő feladatai közé tartozott. A szervezők rendkívül igényes és színes anyagot állítottak össze, ám előfordult, hogy a csapat egy szót sem tudott mondani Lutherről vagy éppen a kelyhet katolikus szimbólumként aposztrofálta. Nem áll szándékunkban bántani a versenyzőket, mert a szakközépiskolák versenyeztek együtt a gimnáziumokkal, és ugyanolyan nehézségi fokozatú feladatokat oldottak meg.

„Az itt versenyző gyerekekkel elégedettek vagyunk, ők így is sokkal többet tudnak, mint a nagy átlag. Az már más kérdés, hogy a kollégák minden lelkesedése ellenére a történelemtanításban szomorú az összkép. Elég ha csak a tankönyvhelyzetet és a történelemtanár-képzés kérdését említem” – vélekedett Simon Attila.

Néhány diák szerint a vaktérképek berajzolása volt a legnehezebb, bár olyan tanári vélemény is akadt, hogy konkrétan Balassi Bálint nagyon keveset szerepelt a feladatokban. Mindennek ellenére színvonalas, izgalmas döntőről számolhatunk be. A Történelemtanárok Társulása, a Pro Patria Honismereti Szövetség és a Bibliotheca Hungarica, továbbá a Csemadok Országos Választmánya szervezte versenyt az Illyés Közalapítvány, a NKÖM és a dunaszerdahelyi Akadémia könyvesbolt támogatta – tudtuk meg Simon Attila főszervezőtől.