Minden ember érték

Kiemelt témakörök voltak: az intézmények ellenőrzése, értékelése és fejlesztése, valamint a hazai és európai gyakorlat egybevetése. A szlovákiai magyar intézmények részéről Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal vezetője, Lendvay Tibor, az Ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola igazgatója, a Pedagógusfórum főszerkesztője és Csík Zoltán, a Comenius Pedagógiai Intézet főmunkatársa vettek részt.

Köpeczi Bócz Tamás, az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának főigazgatója nyitó előadásában négy lehetőséget emelt ki, amelyekre a pedagógiai szakembereknek összpontosítaniuk kellene. Ezek a kompetenciafejlesztő pedagógia meghonosítása, az egyénre szabott csoportos oktatás, az intézményi együttműködések erősítése és a tanárok fokozottabb bevonása a fejlesztő munkába. Elemezte az aktuális Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program magyarországi költségvetési és európa uniós pályázati lehetőségeit, amelynek a szlogenje: minden ember érték. Ebből kifolyólag a programok hangsúlyozottan az iskolai esélyegyenlőség megteremtésére irányulnak, kimondva, hogy a szellemi és vagyoni értékektől válik a nemzet értékessé. Ennek a kulcsa a munkalehetőség. A munkaesélyek növelése érdekében a jelenleginél képzetteb és a gazdaság változásaihoz jobban alkalmazkodó emberekre van szükség, amit az iskolák számára elérhető pályázati komponensek is bizonyítanak. Ilyen területek a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, a hátrányos helyzetű tanulók integrációs támogatása, a kompetencia-alapú oktatási programok terjesztése, a szakképzés hatékonyságának növelése, a felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése.

Digitális pedagógia

Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte Könczöl Tamás, a Sulinet Programiroda igazgatójának az előadását Infokommunikációs technológiák gyakorlata a közoktatásban címen. A Sulinova az Oktatási Minisztérium közoktatással és pedagógus-továbbképzéssel foglalkozó háttérintézménye, amely az iskolák megújítása területén tette le a névjegyét. Tevékenységük filozófiája az iskolarendszer romló teljesítményéből indul ki. Bebizonyosodott, hogy nem elegendő a meglévő tantervek alternatíváiként új tantervi rendszerek fejlesztése. Új pedagógiák elterjesztésére és támogatására van szükség. Nem látszik járható útnak a helyi fejlesztésekre való hagyatkozás sem. Ehelyett tudatosan átgondolt módon fejlesztett oktatási programokra van szükség, amelyekhez továbbképzési, tanácsadói, értékelési és minőségfejlesztési rendszerek kapcsolódnak. Könczöl Tamás felvázolta a Virtuális Tanulási Környezet rendszerét, amely a Digitális Pedagógia megteremtését célozza a magyar iskolák számára. Szólt az elektronikus tanulást lehetővé tevő programok rendszeréről, amelyen belül folyamatosan zajlik a digitális tartalmak fejlesztése. Segítségével a pedagógus a pedagógiai helyzetnek megfelelően naprakészen készítheti el bármely tanítási óra számítógépes programját: hang, kép, szöveg, zene, térkép, táblázatok stb. felhasználásával.

Vass Vilmos a SuliNova Programfejlesztő Központjának igazgatója a tartalmi szabályozás új módszeréről, az oktatási programcsomagról beszélt. Ő is hangsúlyozta: „Sokkal kisebb mértékben hiszünk abban, hogy tantervekkel meg lehet változtatni a világot.” Kiemelte a tartalomba helyezett képességfejlesztést, a digitalizálás, alternativitás, választhatóság megteremtésének fontosságát. Fő kérdés nem a „Mit?”, hanem a „Hogyan tudom jobban?” lett a pedagógiában. Kimondta, hogy a tankönyvek útján nem lehet képességeket fejleszteni. Herbartot idézte, hogy: „Az elszigetelt ismeret: holt ismeret.” Kifejtette, hogy az oktatási programcsomagok elemei rendszert képeznek, amelyben a pedagógiai koncepció a programtantervvel és a modulleírásokkal egységben érvényesül. Ehhez társulnak a tan-, értékelési és a pedagógus felkészülését segítő eszközök.

Passzív diákok

A középiskolák szekciójában Arató László, a Programfejlesztési Központ referense, a Nemzeti Fejlesztési Terv szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztését vette célba. Az iskolai sikeresség és a társadalmi beilleszkedés feltételeit ecsetelve leszögezte, hogy a tanulók 48%-a nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek a munkaerőpiacra való belépéshez szükségesek. Szerinte az eddigi magyar nyelv és irodalom oktatás túl passzív. Többet kell irodalmi és nem irodalmi szövegalkotást gyakorolni, s nemcsak kész szövegek értelmezését elvárni a diákoktól. A mai iskola valójában értelmezési technikákat tanít. Figyelni kell arra is, hogy a szöveg magyarázási elve ne kizárólag a kronológia legyen. Ismertette a kifejlesztett programcsomagok típusait.

Kuti Zsuzsanna, a Programfejlesztési Központ projektvezetője, előadásában az idegennyelvi kompetenciák, mint kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlatról beszélt. Az Európa Tanács általános nyelvpolitikájában a többnyelvűség előmozdítására törekszik, melyet Európa nyelvi és kulturális sokfélesége tesz szükségessé. Szorgalmazza a világnyelvek mellett a szomszédos nyelvek kölcsönös elsajátítását is, amelyhez közös referenciakereteket határozott meg. A Közös Európai Referenciakeret segítséget nyújt az oktatáshoz és a tanuláshoz egyaránt, mivel többek között tartalmazza a nyelvtudás szintleírásainak kialakítását, szintekbe rendezi, ezáltal mérhetővé teszi a nyelvtanulók és nyelvhasználók általános és kommunikációs kompetenciáit. (csík)