Miért nem élhetünk alvás nélkül?

Az alvás a szó szoros értelmében létszükséglet, hiszen nélküle nem élhetnénk sokáig. Vajon miért van az, hogy az életünknek egy meghatározó részét át kell aludnunk ahhoz, hogy tovább élhessünk? Pedig mennyi mindenre használhatnánk azt a jó pár évet, melyet végigszundítunk...

Nos, így is felfoghatjuk, sajnálhatjuk azt a sok évet, melyet alvással töltünk, de nézhetjük úgy is, hogy milyen jó, hogy létezik egy olyan formája a pihenésnek, mely közben regenerálódhatunk. Mert valójában erről van szó. Alvás közben a szervezetünk működése teljesen megváltozik. Nem vagyunk öntudatunknál, idegrendszerünk tevékenysége és ingerlékenysége egyaránt csökken, s ha mélyen alszunk, akkor szellemi működésünk egy az egyben leáll. Mindeközben valami mégis történik...

Az agyunkban ugyanis úgynevezett növekedési hormonok termelődnek, melyek segítik szervezetünk regenerálódását és a vörösvérsejtek termelődését. Az átszundított éveket csak megemlítettem, de a konkrét számot nem mondtam meg. Ezt most sem teszem, viszont könnyen kiszámíthatod, ha tudod, hogy az életünknek közel az egyharmad részét átalusszuk. Ha valaki például 70 évet élt, akkor abból körülbelül 23 évet alvással töltött. Az éjszakai alvást semmi sem tudja pótolni. Még az sem, ha ugyanannyit alszunk nappal, mint amennyit éjszaka.

Azonban az alvásnak is vannak szakaszai. Nem egyforma intenzitással alusszuk át azt a néhány órát éjjel. Vannak éberebb és vannak mélyebb alvással töltött időszakok. A szakemberek ezt úgy nevezik: REM és NON-REM szakasz. Ez a két szakasz többször is felválthatja egymást az éjszaka folyamán. Az előzőben, a REM szakaszban az idegrendszerünk teljesen intenzív, ez egy éber alvási állapot. Ez az a stádium, amikor álmodunk. Ilyenkor még az érzelmeink és a napközben átélt élményeink is erősen élnek bennünk, s ezek hatására álomképek jelennek meg, melyeket úgy élünk meg, mintha igazából velünk történnének. Ilyenkor a szívünk és a légzésünk felgyorsul, és a szemgolyóink is ide-oda mozognak. Azok az emberek, akiket a REM szakaszban ébresztenek fel, 85 %-ban elmesélik álmukat, mert még emlékeznek rá.

Amikor átesünk a NON-REM szakaszba, akkor már biztosak lehetünk benne, hogy jó mélyen alszunk. Ilyenkor szívünk ellentétben a REM szakasszal lelassul, s még a testünk hőmérséklete is csökken. Talán ez az oka annak, hogy alvás közben fázunk, ha nem takarózunk be, még akkor is, ha meleg van a szobában. S van egy érdekes megfigyelés. Minél többet vagyunk ugyanis ébren, tehát minél fáradtabban fekszünk le, annál több lesz az alvásunkban a NON-REM szakasz, vagyis annál gyakrabban alszunk mélyen. Ugye, milyen érdekes? Ha tehát anyukád ezentúl noszogat, hogy feküdj le, és pihenj, hidd el, csak jót akar, hiszen szükséged van az alvásra ahhoz, hogy egészséges és minél hosszabb életet élj, és hogy jó erőben legyél. Mert akár hiszed, akár nem, az életedet meghosszabbíthatod, ha nem sajnálod az időt az alvásra, és mindig kipihened magad. (s)