Mi leszek, ha nagy leszek?

A mai leginkább a második kategóriába sorolható. A kiadványszerkesztők munkája egy viszonylag nyugodt, irodai munka, így ha te azok közé tartozol, akik szívesen foglalkoznának ilyesmivel, akkor olvasd tovább a cikket, s megtudod, mit is takar ez a munka! Ha pontosan szeretnénk meghatározni, azt mondhatnánk, hogy a kiadványszerkesztő az az ember, aki kézirat és ábraanyag alapján önállóan alakít ki nyomtatványoldalakat számítógép segítségével. ĺgy az elsődleges feladata megtanulni a számítógép kezelését.

Mit csinál a szerkesztő?

Ha pár szóval összefoglalnánk, a következő tevékenységek tartoznak a kiadványszerkesztő munkájához: kiadói, nyomdai tevékenység, egyéb sokszorosítás, számítástechnika és informatika. Ha közel állnak hozzád ezek a tevékenységek, és tehetségesnek érzed magad bennük, akkor jönnek a további érdekességek erről a foglalkozásról! A kiadványszerkesztői munkát csak szakképesítéssel végezheted, egy azonban biztos, ez nem igazán nevezhető balesetveszélyes foglalkozásnak. A munka ülve végezhető, zárt helyiségben, kissé hajlott testtartásban, és semmilyen szinten nem fizikai munka. S hogy mit rejt még magában? Bizonyos szempontból kreatívnak kell lenned, és nem árt, ha van fantáziád. A kiadványszerkesztő értelmezi a kéziratot és a korrektúrajeleket. Ő tervezi meg a nyomtatványt esztétikai, gazdaságossági és technológiai szempontok alapján. Tökéletesen kell használnia a számítógépes szövegszerkesztői programot, illetve az ő dolga az eredeti képek méretezése és számítógépes feldolgozása. Ebből adódik, hogy számítógépes grafikai programokat is tudnia kell kezelnie, ezen kívül persze vannak speciális kiadványszerkesztői programok, melyekhez ugyanúgy kell értenie.

Számítógépismeret

A tanfolyamon, ahol erre képzik ki az embereket, felkészítenek majd arra, hogy rendelkezz nyomdaipari, grafikai és tipográfiai (betűkkel kapcsolatos) alapismeretekkel, aztán arra, hogy képes légy kiadványok (napilap- és folyóiratoldalak, illusztrált oldalak, könyvek, névjegyek, tájékoztató nyomtatványok, hirdetések) önálló megszerkesztésére gépelt, nyomtatott vagy elektronikus kézirat alapján.

Mivel a számítógép ma már olyan természetes része az életünknek, mint a telefon, a rádió vagy a televízió, biztosan egyre nagyobb lesz az igény ilyen szaktudású emberek munkájára. Nem kell attól tartani tehát, hogy idővel nem lesz munkájuk a kiadványszerkesztőknek. S nem is csak a számítógépekről van szó, hanem az újságokról, amik valószínű, örök életűek. Manapság annyira sokféle újság, napilap, folyóirat stb. létezik, melyeket ezerszámra vesznek csak naponta az emberek, hogy nem kell attól félni, hogy nem lesz mit szerkesztened.

Milyen képességek szükségesek e szakmához?

Elengedhetetlen a jó alak- és formaészlelés, az áttekintőképesség, esztétikai érzék és jó megfigyelőképesség, aztán jó szemmérték, precíz munkavégzés, kiváló színérzék, szervezőkészség, végül pedig fogékonynak kell lenni az új információk befogadására. Ha ezekben a te esetedben nincs hiány, akkor máris csak egy hajszál választ el attól, hogy jó kiadványszerkesztő légy.

Melyek a kizáró okok?

Vannak olyan kizáró okok, főként egészségügyi szempontból, amik közül, ha rendelkezel valamelyikkel, sajnos más foglalkozást kell keresned. Ilyenek például a közepes fokúnál rosszabb látásélesség, nem kielégítő közeli látásélesség, a színtévesztés (ezt szerencsés esetben még elnézhetik), az elfogadhatónál rosszabb látásélesség, gyengelátás, csökkentlátás, a végtagok munkavégzést akadályozó károsodásai, a kar és a kéz munkavégzést akadályozó károsodásai és a statikai rendszer és a mozgásszervek súlyosabb elváltozásai.

Ha semmi ilyen jellegű problémád nincs, és tetszik ez a foglalkozás, akkor rajta, vágj bele, ha eljön az ideje, szerkessz majd jobbnál jobb újságokat, könyveket, vagy akár névjegyeket! (he, s)