Mi kell a jó szakdolgozathoz?

Fél siker, ha a szakdolgozatnak van egy hangzatos címe vagy divatos témája. A divatos téma azt jelzi, hogy szakmai érdeklődése a helyén van, ismeri a szakmában felszínre került vitás kérdéseket, új tendenciákat, és általában véve jelzi tájékozottságát és általános műveltsége szintjét. Minden szakmának megvannak a saját divatos témái, mint pl. a menedzsmentben az üzleti etika és annak új dimenziói, pl. az etikai audit, vagy a felnőttképzésben a life-long learning koncepciója, vagy a digitális pedagógia és eszközrendszere. Nem kell mást tennie, csak saját szakterületére, mint kulcsszóra rákeresnie, és átfutni a világhálón azokat az újságcikkeket, amelyekre rálel.

Célkitűzés

A jó témaválasztás és annak indoklása a dolgozatnak létjogosultságot ad, a célkitűzés koncepciót. Gondolja át a mondanivalóját, készítsen vázlatot. Általános szabály: a tervezésre fordított idő jelentősen megkönnyíti majd az írást, ezért érdemes vázlatot készíteni. Az elkészített vázlat természetesen nem szentírás, még sosem volt olyan, hogy valaki nem tért volna el tőle 1-2 pontban. Közben mindig felmerülnek új ötletek.

A szakdolgozat szerkezete

Egy főiskolai szintű dolgozatnál elfogadják, ha a dolgozat fele „elmélet”, amit a hallgató szakirodalmakból ollóz össze, a másik fele pedig a gyakorlati rész, amit viszont általában egy konkrét esetre, cégre, piacra kell szabni. Mindig kell, hogy legyen benne valami konkrétum.

A gyakorlati rész funkciója: megmutatja, hogy milyen szinten alkalmazza a hallgató az elméletet, milyen szinten épült be az elméleti tudás az általa birtokolt ismeretanyagba. Ezt keresik a bírálók, hiszen ez a szakdolgozat írásának célja! Ezért nem javasoljuk, hogy ezt kihagyják.

Egyetemi szint és a felett (doktori fokozat, MBA) felejtse el a fenti struktúrát. Itt alapvetően vagy problémamegoldásról van szó, vagy önálló kutatás alapján valamilyen önálló következtetésről. Egyetemi szinten kizárólag az illető iskolától, illetve a témától függ a szerkezet, lehet, hogy a duális (elmélet, gyakorlat) funkcionális megosztás működik, de valószínűleg nem, és az egésznek gyakorlati szemléletűnek kell lennie.

Szakirodalom, kutatás

A kutatás minden szakdolgozat alapja. Alapvetően két fajtája van: primer és szekunder. A primer kutatás ritkán követelmény: ez kérdőíveket, mélyinterjút jelenthet. A szekunder kutatás pedig, amikor mások által összegyűjtött adatokban kutakodunk: erre lesz leginkább szüksége.

Ha jól végzi a kutatást, az jelentősen lerövidíti a szakdolgozatírás idejét. Ha elolvasott egy csomó szakirodalmat, újságcikket, akkor megformálódik egy vélemény, egy nézőpont, amit a saját tapasztalatain keresztül lát. A véleményét ezek határozzák meg: a tapasztalatok. Egy olyan ember, aki szorgalmasan tanult az iskolában, nem érdeklik a hírek, nem olvas újságot és soha semmilyen iskolán kívüli tevékenységben nem vett részt, illetve nem is dolgozott még munkahelyen, egész kicsi valószínűséggel fog magas szintű szakdolgozatot írni.

Pozitív elbírálás alá esik, ha több és friss szakirodalmat használ. Ha az iskolába való felvételnél követelmény volt a nyelvvizsga, az illető nyelvből használjon (vagy legalábbis tüntesse fel) idegen nyelvű szakirodalmat is. A szakirodalom legyen kellemesen vegyes: használjon újságcikkeket, amelyeknél a dátumok, ha lehet, az aktuális évből származzanak. Vegye a fáradtságot és menjen el egy könyvtárba, másoljon ki néhány a választott témakörrel foglalkozó cikket – sajnos ezeknek a lapoknak nagy része nem elérhető az interneten.

Pontos hivatkozások

Fontosak a pontos hivatkozások, ha egy ábrát vagy egy idézetet vesz ki egy könyvből, tüntesse fel az oldalszámot is. Ha csak a gondolatot használja fel, akkor általában két követelményrendszer van: vagy (Kotler, 2000) formátumban hivatkozik rá, vagy szögletes zárójelbe teszi az irodalmi hivatkozás számát, amit az irodalomjegyzékben ugyanolyan szám alatt szerepeltet (az irodalomjegyzéknél az abc sorrendet említik, mint követelményt, de nem túl sokan ellenőrzik ezt).

Használja a szakzsargont!

Ha visszadobják a szakdolgozatunkat, annak mindig van oka. Ezek általában gyakorisági sorrendben a következők:

önálló elemzés hiánya (vagy nem hangsúlyozza az illető eléggé),

tartalmi koncepciótlanság,

célkitűzés nélkül írt vagy nem logikusan felépített dolgozat,

a szaknyelv hiánya.

Mivel szerezheti meg bírálók jóindulatát?

A dolgozatnak legyen követhető struktúrája, ne legyen nagyon mély a strukturális felosztás, a szerző segítse az olvasót minden fejezet elején azzal, hogy miért tette bele ezt a fejezetet a szakdolgozatba.

A szerkesztése legyen profi. Mit jelent ez? A táblázatoknál használja az automatikus formázás funkciót, de ne színezze ízléstelenül őket. Jól néz ki egy fejléc minden oldalon, profi dokumentációszerkesztésre utal. Áttekinthető legyen: sorkizárt, min. 1,5-es sorköz, a felsorolásjelek jól látszódjanak, használjon speciális jeleket. Használjon a szövegben kiemelést, a kulcsgondolatokat dőlt betűvel, a címeket, vagy azokat a szavakat, amelyek a szöveg struktúráját adják, vastaggal jelölje ki.

Ne legyen tankönyvízű

A szakdolgozatot ún. értekező prózában kell megírni, ez azt is jelenti, hogy kicsit elengedheti magát, amennyiben ezt szakmai szinten teszi meg. Lehet benne egész finom humor, irónia – ezzel mintegy jelezve az érzelmi kötődését a témához. (szd, he)

Milyen részekből áll a diplomamunka?

Bevezetés: vesse fel a problémát, nevezze meg a hipotézist, az elemzési módszereket, indokolja a témaválasztást és mondja el, mi várható a szakdolgozatban, milyen főbb funkcionális egységekből áll, illetve az egyes fejezetek létjogosultságát indokolja.

Tárgyalás: tárgyaljon, ebben kell kifejteni és megoldani a felvetett kérdést.

Összefoglalás: a levont következtetéseket, a felvetett probléma legkedvezőbb megoldási alternatíváját, illetve az elemző munka eredményét taglalja.

Miért dobják vissza a dolgozatot?

1. Önálló munka, elemzés hiánya – összeollózott fércmunka, leíró jellegű, semmi személyes vélemény, amit a dolgozat írója megalapozott kutatásokra építene.

2. Koncepciótlan, strukturálatlan – nincs célkitűzés, nincsenek felállított hipotézisek.

3. Nyelvezet – nem a barátjával beszélget, hanem egy szakmai közönségnek ad elő, tisztelje meg őket azzal, ha már értékes idejük egy részét önre fordítják, hogy megfelelő a modora.

4. Plágium – valakiről vagy valamiről írta, vagy valahonnan kimásolta és pechje volt, mert a bíráló ismerte a forrást.

5. Alacsony színvonalú szakmai munka – tárgyi tévedések a szakdolgozatban, a szakmai ismeretek nem érik el a végzős hallgatókkal szemben támasztott követelményeket.