Követként Stuttgartban jártunk

A stuttgarti Daimler Gimnázium diákjai tavasszal jártak Komáromban. Június végén a komáromi Selye János Gimnázium 24 diákja és két tanárnője viszonozta látogatásukat. A svábok szorgalmas, alapos, találékony, takarékos és nyitott emberek hírében állnak. Fővárosukban, az 580 ezer lelket számláló Stuttgartban mindezt igazolva látja az ember. A projekt, amelyen hosszú hónapokig dolgoztunk, a két gimnázium diákjainak iskolai életét és szabadidős tevékenységét ölelte fel. Tanulóink az óralátogatásokon kívül megismerkedtek Stuttgart jelenével és múltjával, fogadáson vettek részt a városházán, ahol könyvajándékkal kedveskedtek nekik. Ellátogattak az egyik legrégibb német egyetemi városba, Tübingenbe, ahol a történelem folyamán több európai gondolkodó és író, így Hegel, Schelling, Hölderlin, Mörike és Hauff végezték tanulmányaikat. Megkóstolhattuk az itt készülő 22-féle barátfüle bármelyikét. Felejthetetlen élmény marad számunkra a Stockerkahn, csónakázás a Neckaron egy hosszúkás formájú vízi járművön, amelyet egy 4-5 méteres rúddal juttat előre a ladikon álló evezős.

Diákjaink a hétvégét a vendéglátó családoknál töltötték. Igaznak bizonyult a baden-württembergiek híres jelmondata: „Mi mindent tudunk – kivéve az irodalmi németet!” Az egymás megértésére kifejtett igyekezet azonban nem volt hiábavaló. Diákjainkat éppen ez bátorította, sőt ösztönözte, hogy a németek erősen sváb nyelvjárásban beszéltek, több szülő pedig alig tudott németül. Fiataljaink ugyanis igazi multikulturális közegben forgolódtak: többen laktak török, görög, olasz, szerb, orosz és horvát családoknál, ahol sokféle szokással, kultúrával találkoztak.

A két iskola tanulói a projektmunkán belül a diákság életében fellelhető azonosságokat és eltéréseket firtatták. Hasonlónak találták zenei ízlésüket, öltözködésüket, érdeklődési körüket, sőt, bizonyos mértékig még tanulási szokásaikat is. A „másságok” közé sorolták, hogy az ottani diákok kevesebbet memorizálnak, több a gyakorlati rész, jobban felszerelt az iskola. Érdekességként megemlítjük, hogy a német szülők bekapcsolódnak a legkülönfélébb iskolai és iskolán kívüli tevékenységbe: sport-, kézműves, színjátszó, turisztikai szakköröket vezetnek, sőt az iskolai étkezdében is ők főzik a finom ebédet – társadalmi munkában.

„Legyetek Stuttgart város nagykövetei otthon!” – ezekkel a szavakkal búcsúztak tőlünk a városházán. Reméljük, hogy így lesz, s diákjaink sokfelé keltik majd a város és lakóinak jó hírét, hiszen kitűnően érezték magukat, és igaz, jó barátságokat kötöttek. A követ azonban szülőföldjének hírét is elviszi a távolba. ĺgy a stuttgarti családok megtudhatták: Szlovákiában élnek magyarok is, akik hozzájuk hasonlóan szorgalmasak, találékonyak, nyitottak és vendégszeretőek.