Kétszázezer a gyerekért

Sem a múltban, sem a közelmúltban nem fogadott el a kormány olyan határozatokat, nem hozott olyan döntéseket, melyek segítségével megakadályozhatóvá vagy legalábbis megfékezhetővé vált volna a szlovákiai oktatásügyben tapasztalható, vélhetőleg széles körben elterjedt korrupció. A kormány elmulasztotta ezen lépések megtételét, pedig programnyilatkozata értelmében nagy súlyt óhajtott fektetni a korrupció minden fajtájának mielőbbi megszüntetésére, fokozatos leküzdésére. Egyebek mellett a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának növelésével érhetett volna el kézzelfogható eredményt a kabinet. Az új felsőoktatásról szóló törvény ahelyett, hogy gátat szabna a felvételiztetést végző egyetemi tanárok és oktatók megvesztegetéseinek, sokkal inkább kedvez a korrupciónak. Bár Peter Mederlynek, az oktatásügyi minisztérium felsőoktatással foglalkozó szekciója vezetőjének véleménye szerint a jogszabály számos rendelkezése folytán csökkenhet a jövőben a korrupció. A szekcióvezető pozitív eredményként könyvelte el, hogy a felsőoktatási törvénybe bekerült például a dékán rektor általi visszahívhatóságára vonatkozó rész, valamint az egyetemi igazgatótanácsok alapításáról rendelkező bekezdés.

Ennek ellenére a diákok elmondásai alapján sokszor fizetnek le tanárokat a sikeres felvételi vizsga sikeressége érdekében. Egyes információk szerint általában 60 000 korona feletti összegekről van szó, némelyek azonban azt állítják, legalább 100 ezer korona szükséges. A közvélemény által leginkább korruptnak tartott eperjesi egyetem bölcsészkarára jelentkező leendő hallgatók szülei között már akadt olyan is, aki 200 ezer koronát volt hajlandó feláldozni. Bizonyos esetekben nem készpénzt, hanem autót vagy egyéb értéktárgyakat ajánlanak fel a felvételiztetők számára, sőt állítólag önmagában az ismertség, pontosabban a szülő hatalmi pozíciója is elegendő ahhoz, hogy valakit felvegyenek valamelyik egyetemre. Egy meg nem nevezett pozsonyi felsőoktatási intézmény pedagógusa azt is elárulta, hogy a felvett hallgatók fele törvénytelen módon jut be az egyetemre. Természetesen az egyetemek képviselői igyekeznek cáfolni minden olyan állítást, hogy a törvények megkerülésével vesznek fel hallgatókat. Beismerik ugyan, hogy a szülők részéről történnek időközönként erre vonatkozó kísérletek, de az egyetem felvételi rendszerére hivatkozva elutasítják a korrupció lehetőségét. A felsőoktatási intézmények általában azzal védekeznek, hogy a felvételi vizsgákon használt feladatlapok kiértékelésénél úgyszólván lehetetlen szándékosan módosítani az eredményeken. Ez persze igaz lehet – noha kétségek merülhetnek fel ezzel kapcsolatban is –, de a beavatkozásra főként nem a kiértékelésnél nyílik lehetőség, hanem a hallgatók fellebbezési kérelmének elbírálása során. (RV)