Bankkönyvek és tankönyvek

Azért a pénz az úrSomogyi Tibor illusztrációs felvétele Az érintett diákok szülei sokszor bármennyi pénzt képesek felajánlani a döntéshelyzetben lévő felvételiztetőnek, csak hogy csemetéjükből előbb-utóbb diplomás felnőtt legyen. Természetesen az esetek többségében sohasem derül fény a lefizetés tényére, mindkét fél őrzi titkát, hiszen érdekeik ezt megkívánják. Időközönként mégis tudomást szerez a közvélemény egy-egy esetről, és beigazolva láthatja gyanúját. A tanárok, illetve a reménybeli hallgatók felvételénél döntési jogkörrel bíró személyek megvesztegetésének megakadályozását tulajdonképpen csak szigorú és valóban betartatott törvényi rendelkezésekkel lehetne megkísérelni. Az érvényben lévő felsőoktatásról szóló törvény e tekintetben számos kivetnivalót hagy maga után. Egy rendszer, jelen esetben az egyetem belső struktúrája akkor működik igazán hatékonyan, és abban az esetben válik valóban ellenőrizhetővé, ha kellőképpen tisztázottak a belső erőviszonyok. Legfontosabb szempontként tehát a kölcsönös ellenőrizhetőség követelménye merül fel. A hatályos felsőoktatási törvény megszüntette ugyan a karok jogalanyiságát, de számos olyan hatáskörrel ruházta fel őket, melyek általában a jogilag önálló személyek kompetenciái közé tartoznak. Bár az egyetem egészének szerepe jelentősen megerősödött, az egyes karok továbbra is több-kevesebb döntési jogkörrel rendelkeznek. Az egymástól függetlenül tevékenykedő döntéshozók körében pedig gyakorlatilag nagyobb lehet a korrumpálódás lehetősége is. Ha arányosan osztanák el a jogköröket, könnyebb lenne megakadályozni a korrupciót. Az oktatási tárca egyik államtitkárának véleménye szerint az egyetemi szabadságjogokra hivatkozva nem történhetnek manipulációk a felvételi vizsgákon. Peter Ponický oktatási miniszter a Komorník-ügy kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy maga a tárca sem bírálhatja felül a pozsonyi Comenius Egyetem belügyének számító, az egyetemi tanács által meghozott döntést, mely értelmében nem hívják vissza a menedzserképző kar éléről a közvélemény számára korrupciógyanús ügyleteiről elhíresült dékánt, mivel az egyetemek önigazgatással bírnak. Az egyetemi tanács döntéseit a minisztérium is köteles elfogadni – fűzte hozzá a tárcavezető.