Jövőbe vetett hit és bizalom

Az iskola épülete A galántai magán középiskola fennállásának tizedik évfordulójára a múlt héten számos hazai magyar közéleti személyiség jelenlétében emlékeztek.

A korábban pedagógusként és mű-velődésszervezőként tevékenykedő alapító-tulajdonosnak, Tóth Lajosnak, aki aktívan részt vett a szlovákiai politikai rendszerváltásban, 1989-ben döntenie kellett: politikai szerepet vállal-e vagy továbbra is az oktatásügyben tevékenykedik. „Azt hiszem, jól döntöttem – mondta Tóth Lajos –, amikor iskolát alapítottam, amelyben elsősorban a tanulók és szüleik érdeke, valamint a képzés színvonala a döntő tényező.” A galántai magángimnáziumban az oktatás célja, hogy önálló gondolkodású, független, felelősségteljes fiatalok kerüljenek ki az iskolából. „Pedagógusaink nem csupán oktatják növendékeinket, hanem nevelik is őket, az iskolánkban alkalmazott pedagógiai-módszertani program erre kiváló lehetőséget biztosít” – fűzte hozzá az igazgató, aki azt is elmondta, hogy az amerikanizálódás fenyegetettségében élő társadalmak, köztük a szlovákiai magyar közösség, sajnos nincsenek kellő-képpen felkészülve értékeik védelmére. Éppen ezért a hazai magyar oktatásügyben dolgozóknak hathatós válasszal kell szolgálniuk a jelenlegi időszak kihívásaira. Tóth Lajos az iskola legfontosabb törekvésének azt tartja, hogy segítsen a majdani nemzedék tagjainak abban, hogy megőrizhessék személyiségüket, és ne váljanak a világban tapasztalható globális agymosás áldozataivá. Mivel a mai gyerekek döntő többsége eléggé szétszórt, céljaiban határozatlan, értékrendszere pedig nem megfelelő, számos feladat hárul a pedagógusokra. Tóth Lajos meglátása szerint a magyar kultúra, történelem és irodalom személyiségformáló erejét kell felhasználni a célok eléréséhez. Emellett tudatosítani kell, hogy a búslakodás, a panaszkodás nem vezet eredményre, a világ újrahierarchizálódó társadalmában a szlovákiai magyar közösségnek is el kell foglalnia az őt megillető helyet. A jövő felvidéki magyarságát alkotó generáció tagjainak nagyobb szerepet kell tudnia vállalni a szlovákiai közéletben, gazdaságban, hivatalokban, de akár a minisztériumokban is. Ennek az áhított célnak az eléréséhez azonban szemléletváltás szükségeltetik és nem utolsósorban nagy adag civil kurázsi – állítja az iskola alapítója.

Az eredeti elképzeléseknek megfelelően egy igazgatótanács által vezetett alapítványi gimnáziumként működött volna a galántai magán oktatási intézmény, ahol elitképzés folyt volna elit tanárokkal. A tervek azonban módosultak, és a jelenlegi formáját öltötte az iskola. Az első évben még nem rendelkeztek különálló saját épülettel, a helyi állami gimnázium épületében kapott helyet a magániskola. Kezdetben mindössze 35 diák alkotta az iskola tanulói létszámát. A következő tanévben már három osztályt nyitottak, de miután nézetkülönbségek adódtak az állami gimnázium vezetésével, új helyre kellett költözniük. Ettől kezdve a kastély melletti régi gimnázium közművesítésre váró épületében folyt az oktatás. Az utóbbi években pedig már az eddigi végső helyére költözött az intézmény. A korábban irodaházként működő, belvárosi épületet jelentősen átalakították, hogy az oktatás alkalmas helyszínéül szolgálhasson.

Kezdetben nyolcosztályos gimnáziumként működött a Tóth Lajos által alapított magániskola. Az utóbbi két évben azonban ötéves, két tannyelvű, angol és magyar nyelvű képzést indítottak. Igazából három nyelven folyik az oktatás, mivel természetesen szlovákul is tanulnak a diákok. Az országban csupán öt helyszínen működik két tannyelvű oktatási intézmény, ebből az egyetlen félig magyar tannyelvű iskola Galántán. A magángimnáziumba az alapiskolák nyolcadik évfolyamából érkeznek a diákok. Mivel a négyéves tananyagot öt év során sajátítják el a magángimnázium tanulói – többet foglalkozhatnak a tanulmányaikkal.

Tóth Lajos Az első évfolyam tulajdonképpen a tanulók angolnyelv-tudásának megalapozásával telik. Heti 32 tanítási órából 16 angol nyelven folyik. Ez annyit jelent, hogy a diákok napi 3-4 tanítási órában angolul tanulnak. Fél év múltán szinte valamennyi gyerek elsajátít egy bizonyos szintű idegennyelv-tudást, ami elég ahhoz, hogy a későbbiekben problémák nélkül használni tudja az angol nyelvet. „Ezt a hatékony nyelvtanítási módszerünket az is segíti, hogy az iskolánkban egy Egyesült Államokból érkezett tanár is oktatja a diákokat. Nyelvtanáraink egyébként rendszeresen együttműködnek a The British Council és az angol nagykövetség munkatársaival, valamint a Comenius Egyetem anglisztika-amerikanisztika tanszékének dolgozóival, akik felügyelik az oktatás színvonalát” – fűzte hozzá az igazgató-tulajdonos. A diákok felvételénél egyébként nem merül fel szempontként, hogy korábban, az alapiskolában tanultak-e idegen nyelvet. Sosem késő elkezdeni a nyelvtanulást, vallja Tóth Lajos, a nyelvtanulás terepe az iskola.

A felvételi beszélgetéseken rendhagyó módon a szülők is részt vehetnek. A felvételét kérelmezőnek nem kell matematikai feladványt megoldania, sem tollbamondást írnia, e nélkül is számos dolog megtudható a reménybeli leendő gimnazistáról – állítja az igazgató. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a tanulás szándékával érkezzen a galántai magángimnáziumba a végzős alapiskolás.

A felvételi beszélgetések alkalmával mind a diákot, mind a szüleit tájékoztatják mindazon lehetőségekről, amelyekkel a növendékek számolhatnak a későbbiekben, miután elvégezték a középiskolát. A galántai magángimnáziumban folyó képzés szerkezete olyan, hogy annak a tanulónak sem kell elkeserednie, aki az ötödik év végén nem kíván vagy nincs lehetősége egyetemi tanulmányokat folytatni. Megszerzett végzettsége nagy valószínűséggel biztosítja számára az elhelyezkedés lehetőségét, akár a kereskedelemben, akár az államigazgatásban vagy éppen az idegenforgalom területén. A tanulók több mint fele egyébként egyetemen folytatja tanulmányait, és nemcsak hazai felsőoktatási intézményekben, hanem külföldi főiskolákon és egyetemeken is, egyebek mellett Ausztriában, Franciaországban és Magyarországon.

A szülők folyamatos tájékoztatását rendkívül fontosnak tartják a magángimnáziumban. A szülők úgyszólván részesei az oktatás folyamatának. Az iskolát bármikor, akár bejelentés nélkül is meglátogathatják. Ha igényt tartanak rá, akár a tanítási órákba is belehallgathatnak. A pedagógusok rendszeresen tartanak fogadónapokat, melyek során minden felmerülő problémát megvitatnak a gyermekek szüleivel. Tulajdonképpen tanévkezdéstől tanévzárásig rendezik meg a nyílt napokat. A szülői értekezleteken egyedülálló módon a diákok is részt vehetnek.

Az iskolában oktató tanárgárda túlnyomórészt fiatal pedagógusokból áll – átlagéletkoruk nem haladja meg a harmincat sem. Valamennyien képesített munkaerő. Az igazgató azért ragaszkodik a fiatal tanerőhöz, mert állítása szerint ez a generáció mentes számos olyan előítélettől és dilemmától, amely az idősebb nemzedék tagjait sújtja. Az intézményben már hetedik éve tanító Pásztor Laura angol nyelv és etika szakos tanár szerint nagyon jó munka- és baráti közösséget alkotnak a magániskola pedagógusai. „Mivel a magániskolák általában a kis létszámú iskolák közé tartoznak, kevesebb tanárt foglalkoztatnak, kisebb közösséget alkotnak mind a diákok, mind a tanárok. Éppen ezért hatékonyabb együttműködés lehetséges a pedagóguskollégák közt, kevesebb a nézeteltérés a tanáriban, ez pedig kihat a gyerekekre is. Igazából egy nagy családhoz hasonlíthatnám a mi közösségünket” – mondta a tanárnő.

A galántai magángimnázium vezetése és pedagógusai igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a padsorokból kikerülő növendékek később megtalálják helyüket az életben és eleget tegyenek választott hivatásuk követelményeinek.