Idegen szavakat bifláznak

Egy nemrégiben közzétett felmérés szerint az alapiskolai kínálatban van olyan könyv, amely mondatonként majdnem három idegen szót tartalmaz, de találtak olyan középiskolai biológiakönyvet is, amelyben oldalanként több mint 400 szakszó található.

Egyre többször panaszkodnak a szülők és tanárok amiatt, hogy nehezen érthető a tankönyvek szövege. A túl sok és túl nehéz ismeretanyagot tartalmazó tankönyv túlterheli a tanulókat, kudarcélményt és frusztrációt okoz – vélik nevelési tanácsadók. Egy közelmúltban közzétett vizsgálat többek között a tankönyvek szövegeiben levő idegen szavak, szakkifejezések megszámolásával, a mondatok hosszúságának vizsgálatával próbálta felmérni a kritikák jogosságát, illetve összehasonlította a különböző tankönyveket.

Tanulási gondok

A legtöbb tanulási problémát a szakszavak szokták okozni a tanulóknak. Az alapiskolai tankönyvekben mondatonként átlagosan másfél-két szakszó fordul elő. A középiskolai tankönyvekben mondatonként átlagosan 2-3 szakszó van, a különböző kiadók könyvei között azonban nagy a különbség. Az egyik biológiakönyvben mondatonként csaknem négy szakkifejezés szerepel. A legfeltűnőbb adatok a középiskolás biológia tankönyveknél láthatók, ahol tízoldalnyi szövegben több mint 300, egy esetben pedig több mint 400 speciális szakszó található.

A tanulást az idegen szavak ismétlődése is elősegíti, a speciális szakszavak többsége azonban legtöbbször egyszer vagy kétszer fordul elő a szövegekben, pedig általában ezek jelentik az új ismeretet a tankönyvi leckékben. A történelemkönyvek között van olyan, amelynek a kiegyezés témakörének elmagyarázásához 88 szakszóra van szüksége, míg más tankönyveknél ez az érték 40 körüli. Az előbbi tankönyv 44, a többi mindössze 10–14 évszámot rendel a kiegyezéshez.

A vizsgálat vezetője, a Commitment Pedagógiai Intézet főigazgatója, Kojanitz László szerint a szerzők sok esetben túlértékelik a diákok szövegértési képességeit, nem alkalmazkodnak az életkori sajátosságokhoz. „Gyakorta előfordul, hogy a tanulói terhelés könnyítése érdekében a tankönyvszerzők igyekeznek rövidebbre fogni a tankönyvi leckéket. Ezt azonban a magyarázó vagy kiegészítő információk elhagyásával valósítják meg. Ilyenkor azonban nemhogy könnyebb, de inkább nehezebb lesz a tanulók dolga” – írja Kojanitz a tanulmányban.

Szükségtelen és káros

A vizsgálat során a mondatok hosszúságát is vizsgálták. A magyar tankönyvek esetében a 100 betűhelynél hosszabb mondatokat már nehéznek számítanak, ettől függetlenül több tankönyv használ 120 betű körüli hosszúságú mondatokat. Nagy különbségek vannak az illusztrációk mennyiségében is, amelyek könnyebbé teszik a megértést.

A nevelési tanácsadók többsége egyetértet abban, hogy szükségtelen és káros a tankönyvekben az idegen szakszavak tömkelegével terhelni a diákokat, hiszen súlyos frusztrációt, teljesítményszorongást okozhat, ha a gyereknek folyamatosan azzal kell szembesülnie, hogy nem érti a tankönyv szövegét.

Hátteret akarnak adni

A szakemberek szerint a tanulási nehézségekért ugyanakkor nem kizárólag a tankönyvek okolhatók, a tankönyvi szövegekkel felmerülő problémák rendszerint kiküszöbölhetők, ha a diák szabadon kérdezhet a tanártól, ha nem ért valamit. A tankönyvekben szereplő szakszavak, pluszadatok elburjánzásának sokak szerint az az oka, hogy a készítők a legújabb tudományos eredményeket is szívesen beépítik az anyagba. A tankönyveknek emellett a funkciója is megváltozott: a szerzők inkább kínálatot, hátteret akarnak adni az órai anyaghoz. A tanárok azonban ezt úgy értelmezik, hogy egyre több a kikérdezni való anyag. (o)