Hiányoznak a pozitív modellek

A tradicionálisan „férfiszakmának” tekintett területek még mindig tabunak számítanak a pályaválasztás során akkor is, ha nem a képességek, vagy a tudás hiánya jelenti az akadályt a lányok előtt. Ha egy programozóra gondolunk, akkor többnyire sápadt, (esetleg kicsit elpuhult) férfi képe jelenik meg a legtöbb ember szeme előtt. Ám annak ellenére, hogy a lányok az iskolai tanulmányaik során rendre jobban teljesítenek, csak alacsony létszámban vannak jelen a műszaki-technikai vagy természettudományos szakmacsoport területén. Kiaknázatlan marad személyes adottságuk, intelligenciájuk – miközben a gazdaságban az igényesen képzett munkaerő iránti kereslet kielégítetlen.

Kutatási eredmények szerint napjainkban a pályaválasztási folyamat során nem a képességek vagy az érdeklődés hiánya gördíti a lányok útjába a legfontosabb akadályokat. A legnagyobb problémát a minták, modellek hiánya jelenti. Kevés a vezető beosztású, a műszaki-természettudományos munkakörökben dolgozó nő. A lányok négyötöde még mindig a nőiesnek számító szakmák közül (hozzávetőlegesen 25 foglalkozásról van szó!) választ pályát. A klasszikus választások: a felsőoktatási, tanári karrieren kívül - fodrász, asszisztens, irodai alkalmazott és kereskedelmi munkatárs.

Ez a választásokbeli különbség még akkor is fennmaradt az elmúlt évtizedek során, amikor a jelenlegi technológiai színvonal már nem teszi indokolttá a fiziológiai különbségekre alapozott diszkriminációt a szakmák legtöbbjében. Például a számítógépek összeszerelése, tervezése vagy programozása már messze nem igényel fizikai erőfeszítést, nem tekinthető nemekhez kötött feladatnak. Amíg a lányok, nők elképzelhetetlennek tartják egy-egy területen a munkavégzést, hiányoznak a szükséges, pozitív modellek – addig a jövő generációi sem merészkednek az új terepre. Ennek eredményeként az egyenjogúság és esélyegyenlőség kérdése a két nem összevetésében még számos kérdést, megoldandó feladatot vet fel. (n)