Határtalanul Szegeden: csallóközi–hansági kooperáció

Május 5–8-án a Magán Szakközépiskola nagymegyeri tanulói a Határtalanul program keretében egy csodaszép városba, Szegedre látogathattak.

A pályázatnak szegedi testvériskolánk, a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola a hangzatos Szeged és Csallóköz turisztikai és gasztronómiai értékeinek kutatása címet adta. A szakképző iskolák együttműködése révén megvalósult program rendkívül érdekes és sok energiát igénylő pályázat volt, mely értékes eredményekkel zárult. A pályázat során a tanulók nemcsak egymással ismerkedtek, hanem felkészültek saját környezetük jellemző idegenforgalmi nevezetességeiből, valamint kutatómunkát végeztek az adott tájegység jellemző ételeiről és hagyományairól. A 60 diákot és tanárt megmozgató pályázat négy csallóközi és négy szegedi látogatási napot ölelt fel. A szegedi „hanságisok” megismerkedtek Nagymegyer történelmével és kultúrájával, a nagymegyeri Corvinus termálfürdővel, majd Dunaszerdahelyre, Bősre és Pozsonyba látogattak el.

Két héttel a szegediek látogatása után a nagymegyeri csapat utazhatott. A 27 diák és 3 tanár izgatottan vágott neki a hosszú útnak. A tanulók élményeiket útinaplóban jegyezték fel. A nagymegyeri diákok tapasztalatairól szóljon

Veres Alexandra, II. G osztályos tanuló útinaplójának részlete:

2016. május 5.

Reggel 8 órakor indultunk el az iskolától. A hosszú út a kora délutáni órákban ért véget. Vendéglátóink körbevezettek bennünket az iskola területén, majd az ebéd befejeztével videók segítségével betekinthettünk az iskola mindennapjaiba. Ebéd után jöhetett a városnézés. Szeged gyönyörű város rengeteg látnivalóval. Az árvíz sújtotta időkről nagyon sokat megtudtunk. A város több pontján is ehhez kapcsolódó műemlékeket néztünk meg. Megnéztük a múzeumot, az oroszlános millennium díszkutat, a Kossuth Lajos-szobrot, a Sárkányölő Szent György-szobrot, Szent István és Boldog Gizella szobrát. A Dóm téren megnéztük a dómot, kívül-belül gyönyörű. Innen utunk Domaszékre vezetett, hogy elfoglaljuk a szállásunkat.

2016. május 6.

A rakparttól nem messze egy halászcsárdába vezetett az utunk. Itt megtudhattuk, hogyan működik egy étterem. Beengedtek minket az étterem konyhájába is, megnézhettük, hogy egy jól összedolgozó csapat miként fér el kis helyen úgy, hogy kifogástalan ételt készítenek. Elmondták, mennyire fontos, hogy megfelelők legyenek a szakmai képességeink. Ezután a Somogyi Könyvtárba látogattunk el, amely a sportra és a szakácskönyvekre specializálódott. Ki is készítettek nekünk érdekesebbnél érdekesebb szakácskönyveket, melyek egy részét félve lapoztunk át. Megküszködtünk a régi receptekkel és írásmódokkal. Ezután az Anna fürdőbe mentünk. Megismerkedhettük a fürdő történelmével. Megtudtuk, hogy egy egyszerű tisztasági fürdőből hogyan lett valódi gyógyfürdő a város szívében. Nagyon érdekes körkialakítása van, sok olyan medencével, amely az egészségünkre nagyon jó hatással van. Innen Makóra vitt az utunk, a József Attila Múzeumban sok érdekességet megtudhattunk a költőről. Majd megnéztük, hogy régen a hagymatermesztők milyen házban éltek, hogyan termesztették a hagymát. Ellátogattunk a Hagymatikum fürdőbe, amely jellegzetes hagyma alakjáról kapta a nevét. Az út mellett virágzó hagymákba botlottunk, ami emlékeztetett minket Makó hagymatermesztő múltjára.

2016. május 7.

Elindultunk Ópusztaszerre. A Feszty-körképnél sorba is álltunk, hogy minél hamarabb láthassuk ezt a remekművet. Megérte a várakozás, mert a körkép gyönyörű. A képet élethűen követte a díszlet, olyan volt, mintha mi is ott lettünk volna a magyarok bejövetelénél. Ezután két csoportra oszlottunk és elindultunk régészkedni. Egy gazdag lovast áshattunk elő a lovával és a mellé eltemetett ereklyéivel. Körbejártuk az emlékparkot, megnézhettünk egy régi falut, egy nomád falut, egy szoborparkot és még sok mindent.

2016. május 8.

Reggeli után összecsomagoltunk és elbúcsúztunk a vendégül látó iskola igazgatóhelyettesétől, és megköszöntük, hogy ilyen jó élményben lehetett részünk. (NMSZ)