Ha felmerül a puskázás gyanúja

Sok levél érkezik szerkesztőségünkhöz, amelyben főleg diákok érdeklődnek a puskázás illetve annak gyanúja miatt kapott elégtelen osztályzat jogszerűségéről. A kérdés jogi megítélése elég nehéz, hiszen a jogszabályokban erre vonatkozóan nem találunk konkrét előírást.

Szinte minden iskolában bevett gyakorlat, hogy amennyiben a tanár megítélése szerint a diák meg nem engedett eszközöket használ, akkor a dolgozatot, illetve a feleletet egyessel értékeli. Az ilyen esetekre vonatkozóan kiindulási pont lehet a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely szerint a tanár mérlegelési jogkörébe tartozik a diák minősítése. E szerint, ha a puskázás ténye kétséget kizáróan bebizonyosodott, már a pedagóguson múlik, hogy ez az osztályzatban mennyiben jelenik meg, egyessel értékeli-e a dolgozatot vagy valamilyen más jegyet ad rá. Fontos kiemelni, hogy mindez csak abban az esetben igaz, ha kétséget kizáróan bebizonyosodott a puskázás ténye. Ám az esetek döntő többségében pontosan az a gond, hogy vitatott a puskázás ténye.

A hozzánk érkezett egyik kérdés jól szemlélteti ezt a helyzetet. A kérdező leírja, hogy utólag, a dolgozat javítása során tanára úgy ítélte meg, hogy az általa leírtak nagyon sok hasonlóságot mutatnak a tankönyv szavaival és gondolatmenetével, így ebből tanára arra következtetett, hogy meg nem engedett eszközt használt és elégtelen osztályzattal értékelte a dolgozatot. Ebben az esetben nem merült fel semmilyen közvetlen bizonyíték a puskázással kapcsolatban, sőt a tanár a megérzését meg sem próbálta alátámasztani. Nem kérdezte meg a diákot és a mellette ülő társait az esettel kapcsolatban, illetve semmilyen más módszert nem alkalmazott arra, hogy a gyanúját alátámassza. Az eset kapcsán felmerül a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, ami azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott jogokat rendeltetésüknek, céljuknak megfelelően kell gyakorolni. Az osztályozás célja pedig a tanuló tudásának és teljesítményének értékelése, így a diáknak joga, hogy eszerint legyenek a jegyei megállapítva. Ezért a puskázás gyanúja körültekintő eljárást és az ügy részleteinek felderítését igényli. A törvény másik rendelkezése, hogy amennyiben a rendeltetésszerű joggyakorlással kapcsolatban a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan, akkor az eljárásban a tanuló javára kell dönteni. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy amennyiben a feltételezett puskázás miatt elégtelen osztályzattal értékelt dolgozat ügyét utólag megvizsgálva nem bizonyosodik be, hogy valóban puskázott a diák, akkor a javára kell dönteni.

Milyen büntetésre számíthatunk?

Bizonyára nagyon nehéz az iskolákban mindezt úgy alkalmazni, hogy semmilyen támpontja sincs a pedagógusnak arra vonatkozóan, hogy egy ilyen eset kapcsán hogyan járjon el. Éppen ezért érdemes elgondolkozni azon, hogy az iskolák alkossanak helyi szabályt a házirendben az ilyen ügyek kezelésére.

A vizsgaszabályzat szerint, ha az írásbeli vizsgán a felügyelő tanár szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, amelyre ráírja, hogy mit észlelt, illetve az elvétel pontos idejét, majd visszaadja a lapot a tanulónak, aki folytathatja a vizsgát. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalansággal kapcsolatos bejelentést és megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. Abban az esetben, ha a szaktanár a feladatlapok javítás során arra feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett eszközt használt vagy segítséget vett igénybe, megállapításait rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. Az iskolai dolgozatoknál alkalmazható eljárásnak valószínűleg ennél egyszerűbbnek kell lennie, hiszen nem lehet a mindennapokban megkövetelni például az igazgató közreműködését. Viszont az iskolai dolgozatokra átültethető egyrészt az eset részletes kivizsgálása, másrészt a pártatlan döntéshozatal vagy legalább is egy kívülálló bevonása a döntésbe, harmadrészt pedig az, hogy a szankció nem automatikusan a vizsga érvénytelensége. (kos, he)