Előttünk az érettségi

A vizsgázás az egyetemi főiskolai évek alatt szép lassan rutinná válik majd. Addig is néhány recept: mit és hogyan érdemes tanulni?

Mit, mennyit és hogyan tanuljunk?

A vizsgadrukk általában abból ered, hogy azt érezzük, nem tudunk mindent a vizsgára. Néhány speciális tárgytól eltekintve ez a követelmény talán nem is várható el. Tanuláspszichológiai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az elsajátított anyag jelentős része (az anyag jellegétől függően akár 50 százalék) viszonylag hamar a felejtés áldozatává válik. Célszerű ezért inkább az ismeretek közötti összefüggések megteremtésének módszereire koncentrálni. A középiskolai követelményekhez már nem elég a hosszú szövegek többszöri olvasással való magolása. Nem áll rendelkezésre annyi idő hogy átolvassuk ötször a kérdéses anyagot és nincs elegendő emlékezeti kapacitás sem, hogy megjegyezzünk több száz oldalt, pláne szó szerint! Súlyponti kérdéseket kell kijelölni az áttekintendő anyagban, lehetőség szerint még az irodalom áttekintése előtt. A súlyponti kérdéseket egy hierarchikus vázlat formájában – csak kulcsszavakkal jelölve – célszerű rögzíteni egy nagyobb méretű papíron. A továbbiakban színes cetlikkel az egyes témákhoz kapcsolódóan azokat a fogalmakat érdemes összegyűjteni, amiket már ismerünk. A megfelelő témához illően, eltérő színű lapocskákra vezethetjük fel a fogalmakat, ha szükséges, rövid definíciót írva a lapra. Csak annyit jegyezzünk fel, ami ráfér a kis lapocskára!

Térképünket célszerű úgy elhelyezni, hogy napközben többször is rá tudjunk pillantani, akkor is, ha éppen nem tanulni akarunk. Mondjuk az ágyunk fölé a falra, vagy az ajtó belső oldalára. Bármennyire hihetetlenül hangzik, így is megjegyezzük a tartalmát. Tájékozódhatunk a térkép segítségével – melyik részen, mi mellett, milyen távolságban helyeztük el a kulcsfogalmat, mi tartozott hozzá. Ezek a kulcsingerek a vizsgahelyzetben is segítik a felidézést. Ha a térkép elkészítése után még sok időnk maradt a vizsgáig, akkor foglalkozhatunk a részletekkel. Hozzáolvashatunk a kérdéshez, a térképet folyamatosan bővíthetjük, tudásunkat mélyíthetjük. Ha kevés volt az időnk, akkor is sikerült valamenynyire beleásni magunkat a kérdéses anyagba.

Hogyan osszuk be az időnket?

Tanulni akkor és úgy célszerű, amikor az a legjobban megy. Valószínűleg mindenki megtapasztalta már, hogy a nap bizonyos órái teljesen alkalmatlanok arra, hogy elmélyedjen egy elméleti kérdésben. Ezeket az órákat más tevékenység számára célszerű fenntartani. Meg kell határozni azokat az időszakokat, amikor kényelmesen, lazán át tudjuk engedni magunkat az információ befogadásának. Egy-egy tanulási blokk általában ne haladja meg a másfél órát, ezt követően hosszabb-rövidebb idejű szünet szükséges. Nem bűn a rövid lazítás. Aztán folytatódhat az információ-befogadás.

A szüneteket akkor is célszerű beiktatni, ha végzetesen kevésnek tűnik az idő a vizsga előtt. Vannak persze olyanok is, akik egyhuzamban dolgoznak, és csak a teljes anyagrész végén hajlandóak lassítani. Az ő számukra nyilván az a munkamód a megfelelő. A tapasztalatok szerint célszerű a vizsga előtti utolsó éjszakát (ha lehetséges a megelőző nappal együtt) lazításra fenntartani. Látszólag ezzel időt vesztegetünk az információk elsajátításában, de fontos energiát gyűjthetünk a felidézésre, és kevesebb információ birtokában is élénkebben tudunk koncentrálni a vizsgahelyzetre.

Amire általában nem gondolunk...

A pszichológiai szakirodalom már régóta ismeri az állapotfüggő tanulás, hangulatfüggő felidézés jelenségét. Ez a jelenségkör azt a tapasztalatot magyarázza, hogy bizonyos helyzetekben bizonyos információk tanulása és emlékek felidézése könnyebb. Ezért már a vizsgára készülve célszerű megteremteni magunknak azokat a feltételeket, amelyek várhatóan fogadnak minket. Általában ülve vizsgázunk, egy kényelmetlenül szoros ruhában, kedvenc tollunkkal kezünkben, óránkra pillantgatva stb. Ezeket a kellékeket célszerű magunk köré gyűjtenünk, mindegyik felidézési támpontként szolgálhat a vizsgahelyzetben. Az is segíthet, ha a vizsga során megpróbáljuk felidézni a helyzetet, amikor egy-egy adott témával foglalkoztunk. Az érzés előhozza az emlékeket, információkat.

A felkészülési időszak sikeres teljesítéséhez hozzátartozik az egészséges étkezés, sok pihenés és megfelelő testmozgás. Az étkezés elhanyagolása, mozgásszegény életmód jelentősen növeli a feszültségszintet, a vizsgadrukk és lámpaláz feszültségéhez hozzáadódik. Koffeinnel és nikotinnal, valamint az alvás megvonásával szintén hozzájárulhatunk a feszültségszint fokozásához. A magas feszültségszint idővel gátolhatja az új információk elsajátítását, és ezzel ördögi kört indítunk el. (he, f)