Diákalapú oktatástámogatás

Martin Fronc, az oktatási tárca vezetője, aki szerint az új típusú támogatási rendszer sokkal hatékonyabban működhetne, mint a jelenlegi, mely a diáklétszám alakulásától függetlenül határozza meg a támogatás összegét. Félő azonban, hogy a diákalapú rendszernek köszönhetően működésképtelenné válnának a kevés tanulót foglalkoztató iskolák, alacsony diáklétszám esetén ugyanis alacsonyabb az állami támogatás összege is. A miniszter ennek ellenére nem tart attól, hogy januártól veszélybe kerülnének az alacsony diáklétszámmal működő kisiskolák, mivel az említett iskolatípusra eltérő normatívák vonatkoznak majd, mint a teljes szervezettségű iskolákra. A törvényből adódóan nem tennének különbséget az állami, az egyházi és a magániskolák közt, függetlenül attól, hogy az utóbbiak tandíjfizetésre kötelezik-e a diákjaikat vagy sem. Az oktatási tárca elképzelései szerint az új típusú finanszírozási rendszerre fokozatosan, hároméves átmeneti időszak után térnének át. Az iskolák az első három évben a már említett diáklétszám alapján kiszámított támogatáson kívül bizonyos összegű garantált minimumot is kapnának. Az átmeneti időszakban a fenntartónak minden évben meg kell kapnia a hatáskörébe tartozó iskolák és más oktatási intézmények működtetésére, előző évben kiutalt összeg 95%-át. A támogatás 20%-át saját döntése nyomán oszthatja majd szét a fennhatósága alá tartozó iskolák körében.

A kormány szerdai ülésén jóváhagyta az oktatásügy diákalapú finanszírozásáról szóló jogszabályhoz kapcsolódó rendeletet is. A dokumentum nem rögzíti a fejkvóta pontos összegét, csupán koefficienseket tartalmaz, melyek alapján kiszámolható a diákonként normatív támogatás mértéke. A fejkvóta valós összegéről az iskolafenntartó önkormányzatok vélhetőleg csak januárban szerezhetnek pontos adatokat. Az elképzelések szerint különálló kategóriákba sorolnák, és ennek megfelelően eltérő, diákonkénti normatív támogatásban részesítenék az egyes iskolatípusokat. Eltérő besorolásba kerülnének a teljes szervezettségű alapiskolák, a középiskolák, külön-külön csoportot képeznének a kis- és a speciális iskolák. A fejkvóta összegének megállapításakor figyelembe vennék a helyi klimatikus körülményeket is, vagyis a fűtési időszak tartama (6, 7, illetve 8 hónap) alapján is megkülönböztetnék az oktatási intézményeket.

A diákonkénti normatív támogatás összege iskolatípusonként egyelőre még nem ismert. Az előzetes becslések szerint a teljes szervezettségű alapiskolák 25, a kisiskolák 30–35, a gimnáziumok 28, a szakközépiskolák pedig 35 ezer korona fejpénzt kapnának.

A fejkvóta összege két tételből tevődne össze. A diákonkénti támogatás egy része a pedagógusok fizetésére, másik hányada az iskola fenntartására és működtetésére fordítódna. Ez utóbbi szintén két tételre oszlik: egyrészt a fűtésszámlák kifizetésére, másrészt az egyéb közüzemi díjak megtérítésére, valamint az oktatással kapcsolatos közvetlen költségek fedezésére. A fejkvóta bérköltségekre fordítandó összetevőjének nagyságát iskolatípusonként határozzák majd meg. A vonatkozó kormányrendelet ez esetben 12 kategóriát különböztet meg. A magyar iskolák esetében a fejkvóta bérre és oktatásra szánt összetevőjének szorzója 108% lenne.

Fronc szerint az új rendszer ösztönzőleg hat majd az iskolafenntartó önkormányzatokra, hogy szükség esetén különféle oktatási intézményeket vonjanak össze. A tárcavezető véleménye szerint legalább 250–300 diák szükséges ahhoz, hogy egy iskola gazdaságosan működhessen.