Az óvodai beiratkozások után

Mindjárt az elején szeretném, leszögezni, hogy távol álljon tőlem az általánosítás. Természetesen mindig voltak, lesznek kivételek. Egyik-másik szülő összetéveszti a gyermekét valamiféle edénnyel, hihetetlen mennyiségű tudománnyal szeretné teletölteni. Kérdezem én, miért gondolja bárki, hogy 3-6 éves kor között okvetlenül idegen nyelvet (nyelveket) kell tanítani egy kisgyermekkel.

Hová ez a nagy sietség?

Miért nem elég, ha az óvodában megtanul kitartóan játszani, mert bizony azt is tanulni kell. Türelemre, figyelemre, fegyelemre van szükség hozzá, hogy ne céltalanul rohangáljon egyik játéktól, játéksaroktól a másikig, hogy a felnőttektől látott, hallott, tanult ismereteit érvényesíteni tudja a játékban. Nem kívánom részletesen taglalni, hogy az óvodában folyó oktatói-nevelői munka milyen területeken, formában, módszerekkel történik, de minden látszat ellenére nem csupán játékból és gyermekmegőrzésből áll. És itt van a magyar csoportokban a szlovák nyelv gyakorlása is. A játékos forma ellenére mindez igénybe veszi a gyermekeket. Természetesen attól is függ, kinek milyen az alaptermészete, idegrendszere, képessége. Nem egy szorongó gyermekkel találkoztam pályám során, és állítom, korábban nem volt ennyi kisgyermek, akit pszichológushoz vagy logopédushoz kellett küldeni, hogy a hiperaktívakról ne is beszéljek.

A gyerekek jövője

Véleményem szerint sokszor bizony a kevés több lenne. Az anyanyelven történő tiszta, érthető beszéd mellett a szókincset bővítve, az összefüggő kifejezésmód fejlesztésén túl meg kellene hagyni a gondtalan élet, játék lehetőségét. Sajnos még mindig sok az olyan magyar szülő, aki valami csoda reményében tántoríthatatlanul a szlovák nyelvű óvoda mellett dönt. Végre itt lenne az ideje, hogy a fiatalok belássák, nem azon múlik gyermekük jövője, hogy nem anyanyelvi óvodába, iskolába jár, sőt!

Azt, hogy az ember magyarnak született (még a december 5-i népszavazás után is) olyan természetességgel kellene megélnie, mint azt, hogy lélegzik vagy, hogy reggel fölkel a Nap. Számos olyan tett van, mellyel kifejezhetjük hovatartozásunkat. Jó lenne, ha nem mi, magyarok járulnánk hozzá az anyanyelvi óvodák, iskolák megszűnéséhez.