Az első világháború hatásai

Az olimpia a kezdeti lelkesedés után egyszer csak az újkorban is válságba került. A világbékét és a népek barátságának eszméjét az I. világháború alatt és az azt követő forrongó időszakban eltemették. Mi azonban ássuk elő egy kis időre az akkori eseményeket!

Az 1912-es nagyszabású és végre igazán sok embert megmozgató stockholmi olimpia után az emberiség történetében elég barátságtalan és szomorú időszak köszöntött be. 1914-ben kitört az I. világháború, ami a több más negatív hatása mellett az 1916-ra tervezett olimpia sorsát is megpecsételte.

Természetesen ebben a háborús időszakban elhanyagolható kellemetlenség volt csak, hogy a Berlinbe tervezett olimpiai játék elmaradt. Csupán Amerikában, a hadszínterektől távol örvendett továbbra is nagy népszerűségnek a sport.

A békekötések után azonban 1920-ban újra rendeztek olimpiát. A helyszín Antwerpen lett, a szép, népek barátságáról és összefogásáról szóló eszmék azonban jelentősen csorbultak. Az első világháború vesztes Németországát ugyanis nem hívták meg. Ugyanez volt jellemző az 1924-es olimpiára is, amelynek újra (1904 után) Párizs adott otthont.

Bár a légkör nem volt felhőtlen ezeken a versenyeken, mégis születtek kiváló eredmények. Hallottál már a finn futógépről? Paavo Nurminak hívják, és ő volt ennek a korszaknak a legnagyobb csillaga.

Már az 1920-as olimpián három arany- és egy ezüstérmet szerzett, Párizsban azonban még nagyobb dicsőséget ért el: 3:53,6 perccel győzött 1500 méteren, majd háromnegyed órával később 14:31,2 perc alatt futotta le az 5000 méteres távot. Két nappal később a 10650 méteres terepfutásban csapatban és egyéniben is bajnokként ünnepelték, és másnap 3000 méteren is az ő csapata lett a leggyorsabb.

Az 1928-as amszterdami olimpián további érmekkel gazdagodott, s 9 aranyéremmel zárta pályafutását.

A másik kiemelkedő tehetség Johnny Weissmüller volt, aki száz méteres gyorsúszásban először úszott egy percen belül. Alakját a Tarzan-filmek tették felejthetetlenné.

Az 1932-es olimpiát az Egyesült Államokban Los Angeles szervezte. A pénzzel és az előkészületekkel egyáltalán nem spóroltak: 8 éven át építették a helyszínül szolgáló olimpiai stadiont.

A nagy figyelem és gondosság ellenére botránnyal kezdődtek a játékok. Paavo Nurmiról ugyanis a maratoni futás előtt kiderült, hogy az előző versenyein túl magas napidíjakat kapott, megszegve ezzel azt a szabályt, hogy az olimpiai játékokon csak amatőr versenyző indulhat. Egy életre eltiltották az aktív, olimpiai versenyzéstől.

Az 1936-os olimpia rendezési jogát Berlin kapta meg. Ezt a sportrendezvényt azonban már jócskán körüllengte a közelgő II. világháború előszele. Ám hogy hogyan is zajlottak ezek a versenyek, és milyen politikai színezete volt ennek az olimpiának, holnap megtudhatod. Tarts akkor is velünk! (s)