A rejtvényfejtés története

Te is nagy rejtvényfejtő vagy? Vannak, akiket olyannyira el szokott ragadni a rejtvényfejtési láz, hogy ha a kezükbe kerül egy rejtvényújság, nem is tudják addig letenni, amíg fehér négyzetet találnak benne. Ma már a rejtvényeknek rengetegféle típusát ismerjük, de azt vajon tudod-e, hogy honnan ered ez a sokakat lenyűgöző szenvedély?

Mint annyi minden más, a rejtvények is az ókori görögöktől erednek. Illetve fejtörők és rébuszok már jóval előbb léteztek (csaknem egyidősek az emberiséggel), ám az ókori Hellász (Görögország) lakói voltak azok, akik a szájhagyományban élő rejtvényeket először papírra vetették.

A mai rejtvények őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi – több mint 6000 éves – egy kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára elég bonyolult: kis fekete és fehér körökből áll: a fekete körök a páros, a fehérek a páratlan számokat jelölik.

Ezt a típust elsőként indiai közvetítéssel az egyiptomiak vették át. Hitük és vallásuk szerint bűvös erő lakott a négyzetekben, és kőbe vésve, kifaragva a nyakukban viselték őket talizmánként, ami véd a rontás és a betegségek ellen. A bűvös négyzet görög közvetítéssel jutott el Európába a hiedelemvilágával együtt, ami egészen a középkorig megmaradt.

A bűvös számokat tartalmazó négyzeteken kívül ismerünk bűvös betűnégyzeteket is. Talán az első, ami fennmaradt, az ókori Pompeji romjai alól került a felszínre. Ez egy rendkívül különleges, palindrom (oda- és visszafelé olvasva ugyanaz) rejtvény: a Miatyánk (latinul: Pater Noster) betűiből állították össze, és lóugrásban bármelyik P betűből kiindulva összeállíthatjuk a pater (atya jelentésű) szót.

Az első keresztrejtvényre azonban egy kicsit még várni kellett. Megalkotóját és keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, ám – mint annyi mindenhez – természetesen ennek keletkezéséhez is fűződik legenda. A monda szerint egy fokvárosi fegyenc alkotta meg az első keresztrejtvény-típusú fejtörőt. Victor Orville, angol földbirtokos közlekedési szabálysértés miatt töltötte büntetését a börtönben. Ott, a cella falán, az ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki fantáziát látott benne és közzétette a lapjában. A rébusz rövidesen óriási sikert aratott az olvasók körében és Orville egymás után kapta az újságoktól a megrendeléseket. Mire kiszabadult, már hatalmas vagyonra tett szert az ötletéből.

A valóság azonban valószínűleg sokkal szürkébb és unalmasabb ennél: a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő hivatalos források szerint 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát szerkesztett, amelyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta.

Európában az első rejtvény Angliában látott napvilágot 1924-ben, ez azonban már sokkal nehezebb volt, mint az amerikai: nagyobb ábra, nehezebb meghatározások stb.

Magyarországra se nagy késéssel érkezett az első rébusz: 1925. január 22-én jelent meg az első keresztszórejtvény (ami a mai keresztrejtvény őse) a Ma Este című hetilap hasábjain, Kristóf Károly tollából. Bár felépítése és nyelvezete nem teljesen felel meg a mai szokásoknak, mégis igen érdekes történeti emlék. A sikeres megfejtők nyereménye is nagyon újszerű volt. Egy akkoriban divatossá vált mahjongg játékot (talán te is ismered az internetről) sorsoltak ki a beküldők között.

Azt pedig, hogy mennyire lett népszerű a keresztrejtvény a nagyvilágban, a rengeteg különböző típusú rejtvényújság, rébuszbajnokság, internetes játék stb. bizonyítja. Értelmes és egyben unaloműző szórakozást nyújt, sőt még rengeteget tanulhatsz is belőle! Ha még nem kaptál rá, itt az ideje, hogy kipróbáld! (i, he)