A Monitor másik oldala

Az elképzelést magam is támogatom, hasznosnak tartom. Azt is tudtuk, hogy az idei Monitor már nem tét nélküli, eredményeit a középiskoláknak be kell számítani a felvételi vizsga eredményeibe. Kilencedikeseimmel szeptembertől készülődtünk a Monitorra, illetve jelenleg is készülődünk a felvételi vizsgákra. Rengeteget ismételtünk, feladatokat oldottunk meg a Héder Ágnes által szerkesztett Irány a középiskola! Felvételi tesztek magyar nyelvből és irodalomból c. könyvből, megoldottuk önállóan, majd közösen az utóbbi két Monitor felmérő feladatait. A kilencedik osztály felmérői, gyakorlóórái mind a továbbtanulási esélyek növelésének érdekében zajlottak. Egészséges önbizalommal vártuk február 2-át.

Csalódnunk kellett

Meggyőződésem, hogy a feladatokat nem alapiskolában gyakorló pedagógus, hanem hivatalnok (esetleg egyetemi oktató) állította össze. Több olyan példával kellett a diákoknak szembenézniük, amelyek megoldását nem ismerhették, ugyanis az érvényes tanterv oktatásukat nem tartalmazza, vagy a kérdéses anyag a tankönyvben csak kiegészítő tananyagként szerepel, vagy a kérdésre vonatkozó 9-es anyagot nem lehetett februárig átvenni (Márai). A feladatokat készítő nem tudatosította, hogy a Monitort tizenöt éves gyerekek, s nem érettségire készülő diákok, esetleg magyartanárok oldják meg. A kérdések jelentős része túl bonyolult, összetett, néha félreérthető és félrevezető volt. Kíváncsiságból megoldattam a kérdéssort egy nyolcéves gimnázium (Selye János Gimnázium) 7. osztályába járó kitűnő tanulóval (magyarból mindig kitűnő). 24 pontot szerzett. Pedig ő már kétszer tanulta az itt számonkért anyag nagy részét. Otthon dolgozott nyugodt körülmények között. Javaslom az illetékeseknek, írassák meg a Monitort néhány középiskola 3. osztályában. Elvben nekik 100%-ot kellene teljesíteniük, hiszen jövőre érettségizni fognak, a számon kért anyag jelentős részét pedig már kétszer tanulták (alap- és középiskolában). Ha átlagban 80%-ot hoznak (ebben sem vagyok biztos), nagyon szép eredmény lesz, de alátámasztja véleményemet, mely szerint az idei feladatokkal a teszt készítői túllőttek a célon. Legyen az a 80%, ebből 20%-ot nyugodtan levonhatunk, hiszen alapiskolások írtak, tehát a 60%-os eredmény (30-ból 18 pont) nagyon jónak minősíthető, 20 pont felett pedig kitűnő. Érdemes lenne kipróbálni.

Ki ellenőrizte?

A másik talán még fontosabb jelenség. Ha már bele akarják számítani az eredményeket a felvételibe, miért nem biztosította az Állami Pedagógiai Intézet vagy a minisztérium a Monitor tisztaságát? Ki ellenőrizte, ki garantálja azt, hogy a kérdéseket tartalmazó borítékot valóban csak február 2-án nyitották fel? Mi a garancia arra, hogy a diákok valóban önállóan dolgoztak? Puskázhattak, segíthettek egymásnak, esetleg néhány tanári segítséget is igénybe vehettek? Ki az, aki a felvetett problémákat minden kétséget kizáróan cáfolja?

Tudom, a tisztaságért felel az iskola igazgatója, tanári kara. De nekik érdekük a minél jobb eredmény. Hasonló módon elfogult az iskolatanács vagy az illetékes önkormányzat oktatásügyi osztálya is. Az iskolákat az eredmények alapján minősítik. Miért nem küldtek minden alapiskolába pártatlan megfigyelőket (pl. középiskolai tanárokat), akik levezették volna a felmérők megíratását. Bizony olyan szóbeszéd terjed a diákok között, hogy voltak olyan iskolák, ahol nem önállóan oldották meg a feladatokat a diákok, még tanári segítséget is igénybe vehettek. Ha egyetlen helyen is megtörtént, már felborult az esélyegyenlőség. Az én diákjaim hátrányban vannak, mert nálunk önálló munka folyt. A felvételi eredmények összesítésében egy-két pont is sokat számíthat. A középiskolák kozmetikázott képet kaphatnak a jelentkezők tudásáról. Hangsúlyozom a felvétel elbírálásánál néhány pont is sokat számíthat. Mi történik akkor, ha valakinek a Monitor eredménye kitűnő, felvételije viszont alig közepes, vele szemben áll egy kitűnő felvételit produkáló, de Monitorban közepes tanuló? Ki nyer felvételt? Érdemes tisztességesnek lenni? (Folytatjuk.)