A korai nyelvtanulás előnyei és hátrányai

Az Új Szó Iskola Utca mellékletének június 15-i számában olvastam a „Nyelvtanulás gyermekkorban?” című összefoglaló írást, amely vázolja a korai nyelvtanulás előnyeit és hátrányait. Az írással lényegében egyetértek, csak attól tartok, hogy félreértelmezhető a felvidéki gyermekekre nézve.

Arról van ugyanis szó, hogy a mi gyermekeink bizony az óvodában már tanulnak idegen nyelvet: a szlovákot. Az angol, német vagy bármely más nyelv tanítása már nem második, hanem harmadik nyelvként jöhet számításba. Ebben az esetben pedig mérlegelni kell: meddig terhelhető a kisgyermek, mennyire zavarja egészséges értelmi fejlődését és anyanyelvének fejlődését a több idegen nyelv.

Nem árt az óvatosság!

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy-egy új nyelv oktatásának megkezdése egy kisgyermek esetében csak akkor ajánlatos, amikor már az előző idegen nyelv alapjait ismeri. Nagyjából két-három év kell az új nyelv alapjainak megismerésére. A mi esetünkben: a magyar óvodás ugyan naponta hallja a szlovák szót az óvodában – azaz megjelenik az első idegen nyelv az életében, azonban az írott és olvasott szlovák nyelv csak kb. a második osztály végére lesz elfogadhatóan olyan szinten ismert a gyermek számára, hogy következhet a második idegen nyelv. Ezért a harmadik–negyedik osztálytól kezdve tanulhat újabb idegen nyelvet a gyermek. De nem árt az óvatosság! Nem lehet általánosítani sem! Vannak jobb nyelvérzékkel megáldott gyerkőcök, s vannak, akik nagyon nehezen tanulnak új nyelvet. Ezért jó lenne, ha a szülők nem versenyeznének, hanem mérlegelnének, hogy gyermekük számára mi az előnyös, mi a fontos, mi az elérhető. A nyelvtanulás semmiképpen ne legyen versengés tárgya!

Miért is fontos az óvatosság?

Mert az anyanyelv fejlődése lelassulhat: a gyermek kiejtése, beszédértése, kifejezésmódja sőt értelmi fejlődése károsodhat.

Kosztolányi szavaival figyelmeztetnék, aki így írt a kis mezzofantikról:

„Egyetlen nyelven sem tudnak, de kettőn gagyognak, hármon-négyen hebegnek. A gagyogó csoda gondolkozását idő előtt megnyomorították, szellemi vakarcsot formáltak belőle. ... Szegények bal ajándékot kapnak: öt nyelvet, melynek egyike sem édes, egyike se az övék, egyszerre öt mostoha anyanyelvet.”

A felvidéki magyar kisgyermek iskoláztatását nem lehet sem a magyarországi magyar, sem a szlovákiai szlovák gyermekéhez hasonlítani. A felvidéki magyar kisgyermek speciális helyzetben van: anyanyelve után a szlovák az első idegen nyelv. Az angol vagy német már egy újabb idegen nyelv, melynek terhelését csak megfelelő körültekintéssel vállalhatjuk.

A szerző az érsekkétyi református egyházi iskola igazgatója.