A Kárpát-medencei döntőbe jutottak

A Magyar Természet- tudományi Egyesület évről évre lehetőséget nyújt a 13–14 éves diákok számára, hogy összemérjék tudásukat biológiaismereteikből.

A Magyar Természettudományi Társulat a határon túli partnereikkel született megállapodás alapján a versenyek a folytonosság érdekében megőrzik sorszámukat, csupán – a résztvevők körének bővülése miatt – az „Országos” elnevezést „Kárpát-medencei” megmérettetésre változtatták. Idén első alkalommal felvidéki diákok is bekapcsolódhattak a rangos versenybe, és a legjobbak jutottak a 27. Herman Ottó Biológiaverseny Kárpát-medencei döntőbe.

Herman Ottó Breznóbányán született egy német orvos fiaként – hétévesen tanult meg magyarul, tizennégy évesen megszökött hazulról, hogy Kossuth seregében ágyútisztogató legyen. Lakatosinas volt Miskolcon, géplakatos Bécsben, majd nagyothallását szimulálásnak minősítve a császár „kényszersorozott” önkénteseként Dalmáciában szolgált. Rövid kimenői idején elbűvölte a dalmát tenger és az ég végtelen világa. Madarakat nézett, halakat fogott, rovarokat vizsgált, csigákat gyűjtött, és tudományosan tanulmányozta az apály–dagály végtelen jelenségét. Herman Ottó egész életében a magyar állatvilágot és a magyar nép életét tanulmányozta. A magyar tudományos ornitológia (madártan) és ichtiológia (halbiológia) megteremtője, de a végtelen norvég fjordok és a nem kevésbé ismeretlen Lappföld madárvilágát is kutatta. A Drávaközben, a Balatonon a Fertő-tónál járt halászati gyűjtőúton, majd megírta A magyar halászat könyvét, a magyar néprajz klasszikusát. Herman Ottót, „a sokoldalú földönfutót” – ahogy maga nevezte magát – 1914. december 26-án egy tehergépkocsi gázolta el. A kórházban gipszbe tették; majd otthonában tüdőgyulladást kapott. Másnap, december 27-én reggel még azt kérte, tolják az ablakhoz. Még egyszer, egy ablakszemen át látni akarta a végtelen világot, amelyet egész életében megismerni akart.

A tanulmányi verseny felvidéki döntője a búcsi Katona Mihály Alapiskolában volt Győző Andrea igazgatónő és Csákvári Zoltán védnöksége mellett. A versenyre meghívást kapott a Felvidék valamennyi teljes szervezettségű alapiskolája. Sajnos mégis csupán 5 iskola 7 diákját nevezték be, ami annak tulajdonítható, hogy sokak számára még ismeretlen ez a verseny, illetve nagyon igényes a felkészülés rá. A részt vevő 4 iskola 6 diákja azonban bebizonyította, hogy a felvidéki tanulóknak is helyük van ebben a versenyben, ugyanis a nehéz, sokrétű, növényekről és állatokról, valamint biológiai összefüggésekről szóló 9, összesen 100 pontot érő feladatot nagyszerűen megoldották a megszabott 90 perc alatt.

Az első két továbbjutó helyen szoros eredmény született, Szűcs Liza búcsi és Keresztes Botond szentpéteri tanuló képviselheti a Felvidéket a Kárpát-medencei döntőben Kisújszálláson. Felkészítőjük Csákvári Zoltán és Csalava Gizella. További helyezettek: Nagy Antónia (Szőgyén), felkészítője Bósa Zsolt, Vargha Balázs és Rajkovics András Zsolt (Nemesócsa), felkészítőjük Végh Márta, Velmovszki Ádám (Búcs), felkészítője Csákvári Zoltán. Valamennyi versenyző és felkészítő oklevelet és könyvjutalmat kapott.

A verseny kiegészítő rendezvényeként a diákok megtekintették az iskola galériájában levő természetfotó-kiállítást és ellátogattak a Népviseletes Babák Múzeumába is. „Reméljük, a versennyel hagyományt teremtünk a Felvidéken, és a jövő évben még több természetet szerető fiatal biológus ad számot tudásáról, felkészültségéről. Mi szívesen adunk helyet Búcson a versenynek a jövőben is” – mondta Győző Andrea, az iskola igazgatónője.