A holnap tudománya

OZOGÁNY ERNŐ

Nyolcadszor rendezték meg Dunaszerdahelyen, a Vámbéry Ármin Alapiskolában a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bethlen Gábor Alap és Dunaszerdahely város védnöksége alatt a TUDOK (Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája) szlovákiai döntőjét: a zsűrik kiválasztották azokat a pályamunkákat, amelyek jövő márciusban részt vehetnek a budapesti „nagydöntőn”.

A lelkes szervezőknek köszönhetően idén ismét kétnaposra bővült a rendezvény, lehetővé téve, hogy a felkészítő tanárok, versenyzők, diákok, zsűritagok és a tudomány iránt érdeklődő vendégek a verseny előtt érdekes előadásokat hallgassanak meg, ezt követően kötetlen eszmecserét folytassanak.

Az előadások keretében Annus Péter a széncinegék területhűségéről végzett vizsgálatok eredményeivel ismertette meg a hallgatóságot, Papp Eszter érdekes fizikai kísérletekről számolt be, Balogh Anna a sejtek közötti információáramlásról adott elő, Nagy Attila Dunaszerdahely múltját mutatta be, végül ismét Balogh Anna, a KUTDIÁK alelnöke lépett a mikrofon elé, hogy a versenyzők figyelmét felhívja e mozgalom értékeire és arra, hogy milyen segítséget nyújt az alkotás iránt elkötelezett diákok számára.

Pénteken, november 29-én, került sor a sajátosan érdekes megmérettetésre. A TUDOK versenyen ugyanis a 36 pályamunka előadóinak tízpercnyi élőszóval kell meggyőzniük a zsűrit és a hallgatóságot kutatómunkájuk eredményeinek fontosságáról. Ezután öt perc az utóbbiak rendelkezésére állt, hogy próbára tegyék az ifjú kutatók felkészültségét. A három, összevont szekció zsűrijének alaposan megnehezítette a dolgát, hogy kiegyensúlyozott volt a mezőny színvonala, és hogy a versenykiírástól nem térhettek el: csupán a pályamunkák egynegyede juthatott a budapesti szuperdöntőbe.

Végül a Biológia – Környezetvédelem – Műszaki tudományok szekció Bánki Gyula, Nagy Árpád és Ozogány Ernő alkotta zsűrije az 1. díjat a Tuba Dániel – Takács Bálint párosnak, az érsekújvári Jedlik Ányos Egyesített Szakközépiskola diákjainak ítélte Elektromos hajtás az autóiparban című munkájáért, különös tekintettel arra a tényre, hogy villamos járművüket meg is szerkesztették (felkészítő tanár: Forró László). A 2. helyezett az Oláh Barbara – Szemet Rebeka duó lett (pozsonyi Duna utcai Alapiskola és Gimnázium) a természetes és a mesterséges vanília, illetve vanilin összehasonlításáért (felkészítő tanár: Krascsenics Zoltán). A bronzérmet Renczés Zsófia és Farkaš Laura (Deáki Alapiskola) a rágcsálók emlékezőtehetségét felmérő kísérletsorozatukkal szerezték meg (felkészítő tanár: Balogh Dina). A zsűri e három pályamunkát továbbjutásra javasolta.

Az Orvostudomány – Pszichológia – Biokémia szekció Karácsony Magdolna, Karácsony Gyula és Németh Margit alkotta bizottsága Sághy Péternek, a Dunaszerdahelyi Magángimnázium diákjának Káros radioaktivitás? című munkáját tartotta a legjobbnak. A 2. helyen Zeleniczki Mónika (Vidékfejlesztési Szakközépiskola, Dunaszerdahely) végzett Mese vagy valóság, X generáció című előadásával (felkészítő tanár: Kulcsár Andrea). A bronzérmet Krč Viktor (Párkányi Gimnázium) ReklÁmítás, avagy a reklámok hatása a mai generációra című beszámolójával szerezte meg (felkészítő tanár: Mocsi Beáta). Mindhárom pályamunka továbblépett a budapesti döntőbe.

A Történelem – Helytörténet – Népművészet szekció Hrbácsek Magdolna, Lacza Tihamér és Nagy Attila alkotta zsűrije Máté Juliannának, a Rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium diákjának ítélte az 1. díjat a csetneki csipkét bemutató remek munkájáért (felkészítő tanár: Máté István). A 2. helyen Androvics Franciska és Rancsó Dorottya, a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola párosa végzett Hetényiek kálváriája című előadásával. A 3. helyet Pásztor Ádám (Párkányi Gimnázium) szerezte meg A selmeci diákhagyományokról szóló beszámolójával. A kategória első két díjazottja vehet részt a Kárpát-medencei nagydöntőn.

Az abszolút győztesnek járó díjat Pék László, az SZMPSZ elnöke nyújtotta át Máté Juliannának, aki nemcsak bemutatta az egykor neves csetneki csipkét, de ruháján egyik, saját készítésű mintadarabját is viselte, dicséretes módon ezzel felélesztve tetszhalálából a mára szinte feledésbe merült, egykor oly közkedvelt és művészi igényű kiegészítőt. Ami a legfontosabb: tervei szerint kutatásait tovább végezve összegyűjti azokat a gömöri csipkemintákat, amelyek eltűntek a köztudatból.

A dunaszerdahelyi nemes vetélkedő ismét igazolta, hogy a lelkes, ma még csak kutatgató fiatalok hamarosan a tudomány élvonalába kerülhetnek, azt követően csak rajtuk múlik miként tudják formálni, alakítani a jövőt.