A cél a használható tudás

Átfogó jellegénél fogva törekszik felszínre hozni az oktatás-nevelés osztálytermi változásai, valamint megragadni a világban formálódó makro méretű irányvonalakat. Erre enged következtetni az idei címe is: „Változó világ – vátozó iskola – használható tudás”.

Legnagyobb érdeklődésre a PISA-vizsgálat 2003-as eredményeivel kapcsolatos előadások számíthatnak, hiszen az adatok csupán pár hónappal ezelőtt kerültek nyilvánosságra. Az elemzésekből levonható tapasztalatok információt szolgáltathatnak a pedagógusoknak arról, hogy nemzetközi öszszehasonlításban mely tudásterületek tekinthetők erősségnek, ill. szorulnak fejlesztésre.

A PISA- felmérést 1997-ben indították el az OECD országok, – amelybe Magyarország 2000-ben, Szlovákia 2003-ban kapcsolódott be – azzal a szándékkal, hogy nemzetközileg összehasonlítható adatokat nyerjenek a kötelező iskolalátogatás vége felé haladó 15 éves tanulók teljesítményéről. A 2000-es mérések az olvasásra helyezték a hangsúlyt, 2003-ban a matematikára, a 2006-ban sorra kerülő vizsgálatok pedig a természettudományos ismeretekre összpontosítanak majd. A folyamat ciklikusan ismétlődve 2009-ben visszatér az olvasás-szövegértés elemzéséhez. A vizsgálatok célja nem pusztán az országok rangsorolása, hanem egyúttal a tanulás eredményeinek és az oktatást befolyásoló tényezőknek az összehasonlítása is 41 országban, amelyből 30 OECD-tagországnak számít, 11 pedig partnerországnak. További 23 ország a PISA-vizsgálatokat ugyancsak fontos mérőeszköznek tekinti az oktatásügyi döntésekben.

Értjük a szövegeket?

A szlovákiai magyar oktatás összehangolása tartalmi szempontból elsősorban számunkra sarkalatos kérdés, amelyet a nemzetközi folyamatokra figyelve magunknak kell elvégeznünk. Rozsnyóra azért kell figyelnünk, mert az új információk azonos időben juthatnak el a gyakorló pedagógusainkhoz és az elmélettel foglalkozó szakembereinkhez.

Az olvasás-szövegértés területére 2003-ban kevesebb feladat esett, mint három évvel korábban, viszont ezek a tesztek az akkori mérésekre épültek rá, ami által biztosították a fejlődési trendek követhetőségét az egyes országokban. A PISA-felmérés kutatási tervében a következőképpen definiálták a követelményeit: „az írott szöveg megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.”

Az olvasás-szövegértés színvonala minden vizsgálat lényeges kérdése, s az anyanyelvtanítás minőségén túlmutató tényező. Első hallásra egyszerűnek tűnik, miről is van szó, de a lényege elemzést igényel. A múltban az írni-olvasni tudás jelentette a műveltséget, a jövőben viszont inkább a matematikai, természettudományos és technikai tudással azonosítják e fogalmat. Mindhárom területen három dimenzióba szerveződik: a gondolkodási műveletek, a tudáselemek és az alkalmazási területek dimenziójába. Az egyes dimenziók olvasás-szövegértési követelményeket támasztanak az emberrel szemben. A gondolkodási műveletek területén az író szövegalkotói eszközeinek értékelése, szövegszerkezet, műfaj, hangvétel, a szöveg érvelésmenetének követése, a szövegben található információk összevetése, a következtetések levonása tartozik ide.

Változik az iskola

Változik körülöttünk a világ, az iskolának is változnia kell. Nem egy pedagógus gondolkodik el azon, mi is az iskola és azon belül az ő feladata. Az ismeretek nem bizonyulnak időtállónak. Mindinkább az alkalmazható tudás tűnik igazi értéknek. Az ismereteknek és a képességeknek tehát harmonikus kapcsolatban kell lenniük ahhoz, hogy élhessünk velük. Az ismeret átadható pillanatok alatt is, azonban a képességek fejlődéséhez hosszú idő kell. Az információk gyors feldolgozásához értelmi képességekre van szükségünk, amelyeknek a megszerzése kell, hogy megelőzze az információk felvételét és feldolgozását. Ismeretek nélkül viszont nincs gyakorló anyag. A képességek a tevékenységek során fejlődnek, amelyekhez ismereteket, tartalmakat használunk fel. A tanulandó készséget vagy képességet sokféle tartalmon keresztül kell átadni, hogy a készség vagy fogalom elváljon a tartalomtól, vagyis ne egy tartalomhoz kötődjék. Ezért van szükség sok időre a készségek biztonságos megalapozásához. Ez teszi transzferálhatóvá, használhatóvá a tudást.