Változtak a jövedelemadóra vonatkozó előírások

Szinte minden jövedelem adóköteles – törvény szerint szolidaritásból egy bizonyos összeget a természetes és a jogi személyek egyaránt elvezetnek az államkasszába a közkiadások biztosítása, a közteherviseléshez való hozzájárulás céljából, és az állam, illetve a helyi önkormányzatok pedig az adókat saját belátásuk szerint elosztják az egyes ágazatok, intézmények között. Az adót naptári évenként, az összes jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani és megfizetni, az adóbevételek folyamatossága érdekében pedig adóelőleget kell fizetni. Arról, hogy mekkora jövedelemadót kell az államkasszába befizetni, a politikusok döntenek. 2004-ben Mikuláš Dzurinda második kormánya egykulcsos, 19 százalékos jövedelemadót vezetett be, amit Ficóék 2012 decemberében eltöröltek, aminek következtében tavaly januártól a természetes személyek számára progresszív jövedelemadó lépett érvénybe, és 19 százalékról 23 százalékra emelték a társasági adó mértékét. Egy évre rá, 2013 decemberében a Smer ismét módosította a vonatkozó jogszabályt, aminek következtében idén január 1-jétől újabb változások léptek érvénybe: egyebek mellett a korábbi 23 százalékról 22 százalékra csökkent a társasági adó, és bevezették a vállalkozásoknál a minimáladó intézményét, amelyet először majd az idei év eredménye alapján, a jövő éves adóbevalláskor kell először kifizetni. Az adólicencként is emlegetett minimáladó éves összege az egyes vállalati formák, illetve a cégek bevételének függvényében 480 eurótól 2880 euróig terjed. Az ellenzék élesen bírálta az új adókötelezettség bevezetését, sokan alkotmányellenesnek minősítették, a pénzügyminisztérium szerint viszont segítségével vissza lehet szorítani az adóelkerülést. Felmérések szerint ugyanis a cégek több mint fele nem fizet társasági nyereségadót, mivel nem mutat ki nyereséget. Az intézkedéstől a szaktárca azt várja, hogy jövőre – az idei év eredménye alapján – mintegy 112 millió euróval több bevétel vándorol az államkasszába. Stanislav Košút, a villamos energia előállításával és a különböző nyersanyagok feldolgozásával összefüggő projektekkel üzletelő egyik holding igazgatója szerint a licencek a hosszú távú projekteket megvalósító cégek számára óriási terhet jelentenek. A szaktárca szerint viszont nem kell tartani az új adókötelezettségtől, a vállalkozók semmit sem veszítenek, mert a minimáladót az elkövetkező években leírhatják majd az adóalapjukból. Az év elejétől ugyancsak intenzívebben próbálnak harcolni az offshore cégek, vagyis azon adóelkerülők ellen, akik vállalkozásuk székhelyét valamelyik adóparadicsomba telepítették: rájuk 35%-os forrásadót vetettek ki. Szakértők szerint azonban a szigorító intézkedés nem váltja majd valóra a hozzá fűzött reményeket. A pénzügyőrség számára már most is nehéz és bonyolult feladat szétbogozni a komplikált cégi kapcsolatok és a pénzek külföldre áramlásának a hálózatát, valamint leleplezni az átutalások címzettjeit, úgyhogy nehéz lesz behajtani a megemelt forrásadót is. A következő fontos változás a veszteséget termelő cégeket érinti: januártól a veszteséget nehezebb leírni az adóalapból – 7 év helyett ezt 4 éven belül meg kell tenni. Szakértők az intézkedést visszamenőleges hatálya miatt élesen bírálták: a 2010–2012-es veszteségekre is vonatkozik, melyeket a cégek még nem győztek leírni az adójukból. A szaktárca szerint viszont a 2010-es veszteséget még a régi feltételek mellett, 7 év alatt lehet leszámítani. A minisztérium az intézkedéstől 2014-ben 35 millió euró bevételt remél. A legfontosabb változások 1. Az offshore cégek számára 35%-os forrásadóHa a vállalkozás székhelye adóparadicsomban van, vagyis olyan országban, mely rendkívül kedvező adózási feltételeket biztosít a különböző cégek és gazdasági társaságok számára, és Szlovákiával nem kötött szerződést a kettős adózás elkerüléséről, illetve nemzetközi megállapodást az adóinformáció-cseréről, az ilyen cég bevételeit magasabb – 35%-os – forrásadóval sújtják. Ilyen esetben arra is fel kell készülni, hogy ha a cég azt akarja, hogy az adóhatóság az ilyen átutalásokkal kapcsolatban elismerje a költségeket, azt előbb jelenteni kell az adóhivatalban. Aki ezt elmulasztja, nem érvényesítheti az adókiadásait. Az állam így próbálja megakadályozni az alacsony adókkal és átláthatatlan gazdasággal rendelkező országokon keresztül végrehajtott adócsalásokat. Olykor még a nagyobb cégek is ilyen offshore területen „rejtik el” székhelyüket, hogy Szlovákiában ne kelljen megadózni bevételeiket, hiszen idehaza magasabb adót fizetnének. A 35 százalékos adót idén március 1-jével vezették be. 2. A régi tartozás 3 év után drágább leszAzoknak a vállalkozóknak, akiknek adósságaik vannak, gyorsabban ki kell egyenlíteniük tartozásaikat, mint eddig. Ellenkező esetben az adósságuk „drágulni fog.” Az állam ugyanis egyenrangúvá próbálja tenni a hitelezőket és az adósokat, a hitelező ugyanis idáig hátrányos helyzetben volt. Idáig büntetlenül akár 3 évig is lehetett valakinek tartozása, és megadózni csak utána kellett (attól a naptól számítva, amikor eredetileg vissza kellett fizetni). Mostantól azonban törvényből kifolyólag korábban kell adózni, éspedig az eredeti törlesztési dátumtól eltelt napok számával arányosan szigorodó feltételek mellett. Ha az eredeti visszafizetési dátumtól már eltelt 1 év, akkor az adóalap az adósság értékének a 20%-ával nő. Ha több mint 2 év telik el, az plusz 50%-ot fog jelenteni, és ha 3-nál több év telik el, az adóalap az adósság értékének a 100%-ával emelkedik. Ez csak a kettős könyvelést alkalmazó cégeket érinti, az egyszerű könyvelést használó, adónyilvántartással vagy átalánykiadásokkal rendelkező vállalkozókat nem. Szakértők ezt a változást pozitívan értékelik, mert egyenrangúvá válik a hitelező és az adós. 3. Az adóelőleg kivetése azonos a cégek és a természetes személye számáraEgységesítették a negyedévente fizetendő adóelőleg alsó határát, ami azt jelenti, hogy a jogi és a természetes személyek egyaránt csak abban az esetben fogják fizetni, ha a legutóbbi adókötelességük eléri a 2500 eurót. A múlt évig a jogi személyek esetében a limit alacsonyabb, mindössze 1659,70 euró volt, a természetes személyek esetében megmaradt a 2500 euró. Az által, hogy egyesítették az adóelőleg kiszabásának határát, a cégek egy részét tehermentesítik. 4. A társasági adó adókulcsa 23 helyett 22 százalékJanuártól a társasági adó adókulcsa 23-ról 22 százalékra csökkent. Ez a változás azután következett, miután tavaly az eredeti 19 százalékos társasági adót 23%-ra emelték. Szakértők szerint a pénzügyminisztérium ezzel a lépéssel csak egy másik intézkedés – a minimáladó bevezetése – negatív következményeit próbálja álcázni. A jogi személyek jövedelemadójára vonatkozó csökkentett adókulcsot először arra az adózási időszakra vonatkozóan fogják alkalmazni, amelyik 2014. január 1-jével kezdődött, nem vonatkozik viszont a gazdasági évre azokban az esetekben, ha az még 2014. január 1. előtt elkezdődött. A cégek pozitívan értékelték az adócsökkentést. A kormány kilátásba helyezte, hogy ha jobban sikerül behajtani az adókat, és sikerül nagyobb adózási fegyelmet bevezetni, a jövőben további csökkenést hagyhatnak jóvá. 5. A túl alacsony vagy nulla adó esetén jön az adólicencA cégek az idei évtől nem ússzák meg a minimáladót. Szakértők az intézkedést negatívan értékelik, romlott a vállalkozói környezet, és ez főleg a kezdő cégeket sújtja. A licenceket először 2015-ben kell majd kifizetni a 2014-es adóév alapján. A minimáladó összege 480, 960 és 2880 euró a cég bevétele alapján. A licencek azokra a vállalatokra is vonatkoznak, amelyek adójukat nem mesterségesen csökkentik, ennek ellenére veszteségesek, és egyáltalán nem fizetnek adót vagy alacsonyabbat fizetnek a licencnél. A legkisebb „veszteségadót” azok a társaságok fogják elvezetni, melyek nem fizetnek általános forgalmi adót, és éves forgalmuk nem haladja meg az 500 ezer eurót. A dupláját, 960 eurót azoknak kell majd kifizetniük, akik fizetnek áfát, és éves forgalmuk nem haladja meg az 500 ezer eurót. A legmagasabb 2880 eurós licencet pedig azoktól hajtják be, akik éves forgalma meghaladja az 500 ezer eurót. Ez az intézkedés igazságosabban adóztatja meg azokat a társaságokat, melyek idáig hosszabb ideje kibújtak az adózási kötelezettség alól. Jelenleg ugyanis a jogi személyek mintegy 60 százaléka nem fizeti a jövedelemadót. 6. A veszteségek leírása 7 helyett 4 év alattNagy változás következett be a veszteségek elszámolása terén. A múlt évig a cégek ezt 7 éven keresztül leírhatták, az új szabályozás szerint ez már csak 4 évig, esetenként még rövidebb ideig lehetséges, miközben az összegnek arányosnak kell lennie. Ezzel az időszakkal arányosan az adóalapjukból leírhatják a veszteség negyedét, harmadát vagy a felét. De azt is csak abban az esetben, ha a következő évben nyereségesek lesznek. Fennáll a veszély, hogy ilyen rövid idő alatt a cégek nem lesznek képesek leírni a veszteségüket, ami magasabb adót eredményezhet. A kormány azért döntött e lépés mellett, mert a veszteségek leírásának korábbi rendszere túl előzékeny volt. 2009-től ugyanis a veszteségek leírása nulla vagy túlságosan „optimalizált” jövedelemadóval párosult. A cégeknek mostantól kevesebb idő áll a rendelkezésükre veszteségeit felszámolására, amivel tavaly még nem számoltak, amikor előkészítették az elkövetkező évekre vonatkozó költségvetésüket. Ennek következtében hátrányos helyzetbe kerülnek a magasabb kezdőtőkét igénylő projektek, amelyek kezdetben elkerülhetetlenül veszteségesek. Előfordulhat, hogy kevesebb olyan hosszú távú projekt lesz, melyek csak később termelnek nyereséget. 7. Olcsóbb lesz cégautót használni magáncélokraElőnyösebbé és igazságosabbá vált a szolgálati kocsik magáncélokra való használata. A dolgozó az első évben csak az autó árának az 1 százalékát adózza meg, de az minden naptári hónapra vonatkozik. A következő időszakban az autó ára évente 12,5%-kal csökken, minek következtében csökken a megadózható nem pénzbeli bevétel a használatáért. 8 év után az autóhasználatért már nem kell adót fizetnie. Ha a használata során a kocsi értéke emelkedne a műszaki értékeléssel, nő az alkalmazott nem pénzbeli bevételeinek a megadózható összege is. 8. Egységes az adónyilvántartásMinden vállalkozó, akinek van bevétele a vállalkozásából, más tevékenységből, valamint akiknek van jövedelmük valamilyen műalkotás használatából, művészeti tevékenységből, a kiadásaikat úgy érvényesíthetik, hogy elég egyszerűsített könyvelést – ún. adónyilvántartást – használniuk. Idáig erre nem volt lehetőség, ha voltak alkalmazottaik, vagy bevételük meghaladta a 170 ezer eurót. Egyúttal megszűnt a kiadások nyilvántartásának a második formája, éspedig a bérbe adásból származó jövedelemre vonatkozóan. Ezt egységesített adónyilvántartás váltotta fel. Ez azt jelenti, hogy az új szabályok szerint az említett vállalkozók saját maguk döntik el, hogy egyszerű vagy kettős könyvelést, illetve adónyilvántartást akarnak-e használni.