Nem tejelnek a nyugdíjalapok

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

„Szlovákiában egyre kevesebb gyerek születik, a jövőben így megcsappan az aktív korosztály, miközben a nyugdíjasok tábora folyamatosan bővül. Az elosztó-kirovó nyugdíjrendszerben egyre kevesebben lesznek kénytelenek összeadni a pénzt a nyugdíjakra, amelyekre a nyugdíjasok számának a növekedése miatt az államnak egyre nagyobb összeget kell fordítania” – nyilatkozta Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. Ha az állam az elkövetkező időszakban is szeretné fenntartani a nyugdíjak nagyságát a bérszinthez képest, kénytelen lesz emelni az adókat és járulékokat, vagy ki kell tolnia a nyugdíjkorhatárt. Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint ugyan az is segíthet, ha sikerül növelni a foglalkoztatottságot, a nyugdíjak fenntartásához azonban még ez sem lesz elég. „Hosszabb távon az emberek nem hagyatkozhatnak teljes mértékben az elosztó-kirovó nyugdíjrendszerre, hiszen ez nem biztosít majd olyan előnyöket, mint korábban” – vallja Arady.

Nem érezhetik magukat azonban teljes biztonságban azok sem, akik a második nyugdíjpillérben is takarékoskodnak az idősebb éveikre. A második pillér nyugdíjalapjai ugyanis jóval kisebb hozamokat biztosítanak, mint azt korábban elképzelték. Az elmúlt egy évben az átlagos hozamok alig haladják meg az egy százalékot, miközben épp a legnagyobb hozamokkal kecsegtető progresszív alapok teljesítettek a legrosszabbul. Manapság ugyanakkor az emberek többségének ez utóbbiakban van a pénze. Az elemzők szerint még akkor is jobban jártunk volna, ha a pénzünket egyszerű határidős bankbetéten helyeztük volna el, hiszen míg a nyugdíjalapok az elmúlt egy évben 0,61 és 1,61 százalék közötti hozamot biztosítottak, az egy évre lekötött bankbetéten akár 2,8 százalékot is nyerhettünk. „Az előző kormány által foganatosított intézkedéseknek köszönhetően a második pillér ugyan csaknem teljesen biztonságossá vált, ugyanakkor azonban elenyésző hozamot biztosít. A legnagyobb előnyének manapság az számít, hogy az így megtakarított pénz átörökíthető” – állítja Mária Majerčíková, az OVB Allfinanz képviselője.

A második nyugdíjpillér fennállása óta a legnagyobb hozamokat a konzervatív alapok biztosították, amelyek 2005 óta 16,5-19,3 százalékkal gyarapították a megtakarításokat. A feltételezések szerint hosszabb távon azonban épp ezeknek az alapoknak a legalacsonyabb a hozama, mivel a pénzt a törvény szerint csak a biztonságos kötvényekbe fektethetik, vagy például bankszámlákon helyezhetik el. A sereghajtók egyelőre mégis a progresszív alapok, amelyeknek az ígéretek szerint a legnagyobb hozamokat kellett volna biztosítaniuk. Ez utóbbiak az elmúlt hat évben 3,42 és 7,8 százalék közötti összeggel gyarapították az emberek megtakarításait, vagyis még a legrosszabb konzervatív alapok is jobban teljesítettek. Mindez egyrészt a gazdasági válsággal, másrészt a Fico-kormány módosításaival magyarázható. Az előző kormány ugyanis bevezette azt a szabályt, hogy ha a nyugdíjalap-kezelő társaság veszteséget okoz az ügyfeleinek, ezt a saját pénzéből kell kifizetnie. Az alapkezelők emiatt visszariadtak a kockázatosabb befektetésektől, ami a hozamokon is meglátszik.

Aki nincs megelégedve a jelenlegi alapja által biztosított hozamokkal, az nem csupán az alapot, hanem alapkezelőt is válthat. Tudnunk kell azonban, hogy a törvény szerint a progresszív alapokban csak 47, a kiegyensúlyozott alapokban pedig 55 éves korunkig takarékoskodhatunk. Az ennél idősebbek már csak a konzervatív alapokat választhatják. (mi)