Eltérő reagálásokat váltott ki a világban a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése az elfogatóparancsokról

Hozzátette: az izraeli miniszterelnököt szívesen látják Olaszországban, szavai szerint „az igazi háborús bűnösök mások”. Szerinte Netanjahu egy olyan demokratikus ország vezetője a Közel-Keleten, amelynek lakosai évtizedek óta háborús fenyegetettségben élnek. „Izrael nemcsak önmagát, hanem a szabadságot és a nyugati értékeket is védi. Számomra egyértelmű, hogy az ICC lépése politikai döntés, amelyet a nemzetközi intézményekben többségi jelenléttel bíró iszlamista államok diktáltak” – mutatott rá. 

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök közleményében úgy foglalt állást, hogy az ICC-nek minden esetben tárgyilagos és politikától független döntést kell hoznia. Hangsúlyozta: kormánya határozott álláspontja, hogy nem lehet ugyanarra a szintre helyezni Izrael és a Hamász terrorszervezet felelősségét. 

Antonio Tajani olasz külügyminiszter arról nyilatkozott, hogy tiszteletben tartják a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, de meggyőződésük, hogy annak jogi és nem politikai szerepet kell játszania. 

A berlini vezetés alaposan megvizsgálja az ICC Izrael elleni vádjait, de nem tesz további lépéseket egy jövőbeni németországi látogatás tervezése előtt – közölte pénteken a kormányszóvivő. Elmondása szerint „a német kormány a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányának egyik kidolgozójaként a testület egyik legnagyobb támogatója”. Ezt a hozzáállást a német történelem is befolyásolta, amelyhez az Izraellel fenntartott, egyedülálló kapcsolat kialakítása is hozzátartozik – tette hozzá. 

„Nagy-Britannia hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy a gázai tűzszünet megkötésére kell összpontosítani” – hangsúlyozta Yvette Cooper brit belügyminiszter. Kitért a Sky News kérdése elől, amely azt firtatta, hogy Netanjahut letartóztatnák-e nagy-britanniai látogatása esetén. A Nemzetközi Büntetőbíróság egy független szervezet, amelynek szerepét az Egyesült Királyság tiszteletben tartja, de a folyamatok követésén túl a véleménynyilvánítást nem tartja helyénvalónak – fogalmazott. „Az Egyesült Királyság álláspontja továbbra is az, hogy a gázai tűzszünet megkötésére kell összpontosítani” – hangsúlyozta a belügyminiszter. 

Priti Patel, a brit ellenzék külügyi „árnyékminisztere” aggályosnak és „provokatív lépésnek” nevezte az elfogatóparancsot, és annak elítélésére szólította fel a brit kormányt.

A pekingi vezetés a Nemzetközi Büntetőbíróságot szólította fel arra, hogy az izraeli kormányfő ellen kiadott elfogatóparancs kérdésében a joggal összhangban cselekedjen. Lin Csian külügyi szóvivő hangoztatta: „Kína reméli, hogy az ICC objektív és tisztességes álláspontot fog képviselni, és hatáskörét a nemzetközi joggal összhangban gyakorolja”. Kína Izraelhez és az Egyesült Államokhoz hasonlóan nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, de a szóvivő elmondása szerint „támogatja a nemzetközi közösség palesztinok ügyében tett összes erőfeszítését a méltányosság és az igazságosság nevében”. 

Hoszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda vezetője „Izrael vesztének és politikai halálának” nevezte az izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi minisztere ellen kiadott elfogatóparancsot. „Ez a cionista rezsim végét és politikai halálát jelenti, amely jelenleg politikai elszigeteltségben él a világban, és tisztségviselői többé nem utazhatnak más országokba” – hangoztatta a tábornok az iráni állami televízióban sugárzott beszédében. Az elfogatóparancsot „üdvözlendő lépésnek és hatalmas győzelemnek” nevezte a libanoni „ellenállás” szempontjából is.