Nem szlovákiai sajátosság

KOVÁCS ILONA

Tudjuk, ahogy megy az idő, a beteg mind testi, mind lelkiállapota romolhat, ami további bonyodalmakat okozhat. Sokan gondolkodnak úgy, hogy ha baj van, és a műtét elkerülhetetlen, akkor legjobb minél előbb túl lenni rajta. Az alábbiakban megpróbáljuk összehasonlítani: a három egészségbiztosító klienseinek hány hónapot kell várniuk egy-egy – elsősorban szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi – műtétre.

Legfontosabb a diagnózis felállítása

Szlovákiában mind a nők, mind a férfiak esetében legtöbben szív- és érrendszeri betegségben halnak meg, a népesség 12 százaléka degeneratív ízületi betegségben szenved, 65 év felett pedig az arány már 70 százalék. Nem véletlen tehát, hogy a tervezett műtétek száma épp e két betegségcsoportban a legnagyobb, s erre kell a legtöbbet várni.

Pontosan meghatározott szabályai vannak annak, hogy a beteg a várólistára kerüljön. Az első és legfontosabb, hogy orvoshoz menjen, aki megállapítja a diagnózist és a gyógymódot. Közben az is kiderül, hogy szükség van-e műtétre, továbbá, hogy akut esetről van-e szó, vagy meg lehet tervezni az esetleges beavatkozást. Természetesen akut vagy életveszélyes helyzetben azonnal kórházba kerül a beteg.

Ha a páciens állapota ezt megengedi, felkerül a várólistára. Ez nem szlovákiai sajátosság, külföldön is ez a gyakorlat. Ha közben változik a helyzet, azonnal a kórházba kerül a beteg. A döntő szó ebben az esetben is az orvosé.

Nyilvánosságra kell hozni a szabályokat

Néhány hónapja a biztosítók az egészségügyi minisztérium által kidolgozott egységes szabályok szerint állítják össze a várólistákat. A cél az, hogy a műtétre váró beteg minél előbb sorra kerüljön. A szabályok a szívsebészetre, a szem mikrosebészetére, a nagy ízületek cseréjére és az ortopédiai műtétekre vonatkoznak.

A rendelet azt is kimondja, hogy a biztosítók kötelesek nyilvánosságra hozni a várólisták összeállításának szabályait, és rendszeresen aktualizálniuk kell azt.

A legfontosabb tudnivalók

A biztosítónak 10 nap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a pácienst a kezelőorvos javaslatára a várólistára felvegye.

A kórháznak legalább 10 nappal a tervezett műtét előtt értesítenie kell a beteget.

A műtét elhalasztását a kórháznak a tervezett időpont előtt legalább két nappal be kell jelenteni. Ha a beteg nem jelenik meg a meghatározott időpontban, legkésőbb 10 napon belül ezt az egészségbiztosítónak meg kell indokolnia.

A beteg ugyanazon betegség miatt nem lehet több kórház jegyzékén.

Ha a páciens egészségbiztosítót vált, automatikusan a várólista végére kerül.

Miért kell várniuk

a betegeknek?

Ennek több oka van. Például a kiszemelt egészségügyi intézmény kapacitása, a várólistán szereplő páciensek száma, az intézmény anyagi-műszaki felszereltsége, a kórház munkaszervezése, a személyzet nagysága.

Ha a beteg a tervezett időpontban nem tud a kórházba vonulni, ezt köteles bejelenteni a kórháznak. Ha ezt nem teszi meg, a biztosító szólítja fel erre. Ezután írásban köteles megindokolni, miért nem jelent meg a megbeszélt időpontban.

Csak három indokot fogadnak el a kórházakban: ha további kivizsgálások voltak szükségesek, ha egyéb betegség alakult ki, amit sürgősen kezelni kell. A harmadik ok pedig az, ha a beteg közeli hozzátartozója halt mag. Erről természetesen értesíteni kell a biztosítót.