Munkatörvénykönyv: felmondás vagy lelépő

SÁNDOR RENÁTA

A Smer fő célja a munkavállalók védelme – a Radičová-kormány által módosított munkatörvénykönyv pedig szerinte nem ezt a célt szolgálja. Tény, hogy az első Fico-kormány alatt érvényes munkatörvénykönyv több olyan rendelkezést tartalmazott, amely jobban védte az alkalmazottak érdekeit. Kétségtelenül ilyen volt az, hogy az elbocsátott alkalmazottnak joga volt a végkielégítésre és a felmondási idő kitöltésére is egyidejűleg, azaz több bevételhez juthatott.

A leköszönő kormány viszont visszatért a Dzurinda-kormány gyakorlatához: a munkáltatónak nem kell végkielégítést fizetnie alkalmazottjának. Pontosabban – ezt tartalmazza tehát a jelenleg hatályos törvény – a munkavállaló választhat: vagy a végkielégítésre tart igényt, vagy a felmondási idő kitöltésére.

Felmondás idő

A felmondási idő már nem egységes: a cégnél eltöltött időtől függően 1-5 hónap. Egy és öt ledolgozott év között a felmondási idő két hónap, öt év felett három hónap, tíz év felett öt hónap. Ha az alkalmazott nem tölti ki a felmondási időt, akkor ennek az időnek megfelelő végkielégítésre jogosult.

Felmondás kézbesítése

A felmondás két formában történhet: vagy a munkáltató mond fel az alkamazottnak (természetesen fordítva is érvényes), vagy megegyezés alapján. Figyelem: téves az a nézet, mszerint ha valaki nem veszi át, vagy nem írja alá a munkáltató által adott felmondást, akkor az érvénytelen. Ezt ugyanis az alkalmazottnak nem kell aláírnia, legfeljebb csak azért, hogy igazolja, átvette a felmondást. Ha azonban nem írja alá, nem jelenti azt, hogy a felmondás nem érvényes, hiszen ilyen alapon akkor a munkáltató senkit nem tudna elbocsátani. Ha tehát a munkavállaló ne írja alá a felmondást, az akkor is érvényes.

Mindenképpen szükséges azonban, hogy a felmondás írásban történjen. A szóbeli felmondás nem érvényes. A munkáltatók leggyakrabban a munkahelyen kézbesítik a felmondást, de van, amikor postán, ajánlott levélben. Ez utóbbi esetben is kézbesítettnek tekintendő a felmondás, akkor is, ha a munkavállaló nem veszi azt át. A felmondást mindenképpen az alkalmazottnak kell átvennie személyesen, nem veheti át például a házastársa a postán.

A munkáltató által e-mailben küldött felmondás érvénytelen – a felmondásnak ugyanis papíron, írásos formában kell megtörténnie. A postai kézbesítés tehát nem szükséges, de ha nem postán történik a felmondás elküldése, akkor tanúk jelenlétére van szükség, hogy a munkaadó átnyújtotta a felmondást. A munkavállaló aláírása csak az egyezség alapján történő felmondáshoz szükséges. Sok munkáltató azt szeretné inkább, ha az elbocsátás megegyezés alapján történne. Ebbe azonban nem mindig érdemes az alkalmazottnak belemennie, ha csak nem akar ő is mielőbb távozni a munkahelyről. Megegyezés alapján történő elbocsátáskor ugyanis a munkáltató nem köteles még a felmondási időt sem betartani, másrészt nem kötelezhető erre az alkalmazott sem.

Határozott időre szóló munkaszerződés

Végkielégítés, illetve felmondási idő szempontjából a leghátrányosabb helyzetben a határozott időre szóló munkaszerződéssel dolgozók vannak. Nekik ugyanis nem jár sem felmondási idő, sem végkielégítés – amint letelik a szerződés, a munkáltató nem kell, hogy tovább igényt tartson rá. Előnye viszont, hogy az ilyen szerződésnél a munkaadó nem mondhat fel a szerződés lejártáig. Pontosabban felmondhat, de csak átszervezési okok miatt, vagy pedig akkor, ha a munkavállaló súlyos fegyelmi vétséget követ el. Ha átszervezési okok miatt mond fel a munkaadó, akkor az alkalmazottnak ugyanúgy joga van a felmondási időre, vagy a végkielégítésre, mint a határozatlan munkaidőre szóló szerződéssel dolgozó társainak.

Próbaidő alatti felmondás

Próbaidő alatt – ami a legalacsonyabb iskolai végzettségűek, legegyszerűbb munkák, pl. segédmunkák esetében egy hónap, másoknál három, a vezető funkcióban lévőknél akár fél év is lehet – bármelyik fél felmondhat, indoklás nélkül. (Ennél megjegyezzük, hogy az alkalmazottnak soha nem kell megindokolnia, miért mond fel, a munkáltatónak azonban a próbaidőn kívül illetve a megegyezés alapján történő felmondáson kívül mindig fel kell tüntetnie az indokot). Egyetlen feltétel, hogy a próbaidő letelte előtt három nappal a munkáltató köteles írásban jelezni, hogy nem tart igényt az alkalmazottra.

Munkatevékenységről szóló szerződés

A munkatevékenységről szóló szerződés, vagy megbízási szerződés (dohoda o vykonaní práce, dohoda o pracov nej činnosti, brigádnickej práci) alapján dolgozónak nem jár végkielégítés, és a felmondási idő is csak 15 nap.