Először láthatja a nagyközönség Caravaggio egy korábban elveszett portréját

A 17. században élő, a művészetek pártfogójaként híres Maffeo Barberini, a későbbi VIII. Orbán pápa portréját 1963-ban tulajdonították a barokk festészet előfutárának, Caravaggio-nak. Eredeti nevén Michelangelo Merisi da Caravaggio korának művészeti elvárásai ellen lázadt, a világos és a sötét közötti kontrasztok használatán alapuló chiaroscuro technika mestereként emlékezik rá leginkább a modern művészettörténet. Mozgalmas életet élt, 1610-ben csupán 38 éves korában halt meg.

A látogatók péntektől tekinthetik meg a portrét. A festményt bemutató kiállítás, melynek Thomas Clement Salomon és Paola Nicita a kurátorai, február 23-ig látogatható a Palazzo Barberini Sala Paesaggi termében. 

A festmény egyike annak a maroknyi Caravaggio-portrénak, amely fennmaradt – a legtöbbjük elveszett vagy megsérült. Maffeo Barberini portréja a 17. század elején készült, és az 1623-ban hivatalba lépő későbbi pápát ábrázolja, bal kezében egy dokumentummal, míg jobb kezének gesztusa arra utal, hogy valakit éppen utasít valamire.

A művel Roberto Longhi művészettörténész foglalkozott elsőként a Paragone című folyóiratban 1963-ban megjelent cikkében. A vezető művészettörténész Caravaggio portréfestészetének megértéséhez való kulcsként jellemezte a festményt.

Longhi szerint a Rómában felbukkanó festményt évszázadokon át a Barberini család gyűjteményében őrizték, mielőtt az egy magángyűjteménybe került volna, valószínűleg akkor, amikor az 1930-as években feloszlatták a birtokot. A 17. századi festészet tanulmányozó kutatók mind egyetértenek abban, hogy a portrét Caravaggio készítette.