Minden „disznóságot“ jelenteni kell

Az év első hónapjaiban, a farsangi időszakban, amikor rendszerint még hideg van, sok helyen szerveznek disznóvágást, melyet falusi hangulat, méteres hurkák és kolbászok, illetve egyéb fimonságok jellemeznek. A családias légkörben sokan hajlamosak megfeledkezni a disznóvágás egyik legnagyobb kockázatáról, a trichinellózisról.

Trichinellózis

Ezt a ritkán előforduló, ám veszélyes betegséget a trichinella spiralis nevű, szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg okozza. Az emberi szervezetbe fertőzött hús vagy abból előállított húskészítmény (kolbász, sonka stb.) elfogyasztásával kerül be. Pár napon belül, de legkésőb b2 hét alatt emésztési zavarokat,  hányást,  hasmenést, hasgörcsöt, lázat idéz elő, majd a kifejlődött lárva a vérkörrel a harántcsíkolt izomszövetbe (elsősorban a nyelv, a szemmozgató izmok, a légzőizmok érintettek) kerül. Itt gyulladást és izom-ízületi fájdalmat, szemhéjduzzanatot, idegrendszeri tüneteket vált ki.  Három hónap után betokolódik, és a betokolódott lárva a beteg  élete végéig  a megtámadott izomszövetben marad, allergiás panaszokat és enyhe izomfájdalmat idézve elő.  A betegség csak a megfertőződés első 2 hetében gyógyítható, később már nem. Vagyis a kórt jobb megelőzni, ezért disznótorkor kizárólag egészséges állatot szabad leölni és feldolgozni. Elővigyázatosságból nemcsak a vágóhidakon, hanem házi disznóvágás esetén is szoktak trichinellavizsgálatot végezni. A parazita csak nyers vagy nem megfelelően átsütött-megfőzött húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, alapos sütés-főzés hatására elpusztul.

Hivatali kötelességek

A hatályos normák szerint a háztáji disznóvágást legkevesebb egy nappal korábban személyesen, levélben, telefonon vagy elektronikus úton be kell jelenteni a regionális Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyeletnél (ŠVPS).Ugyanakkor nem elég jelenteni, az állatból mintát is kell venni, melyet laboratóriumban vizsgálnak meg. Nem kell megvárni az állatorvost, a diónyi, azaz  5 x 5 cm nagyságú mintát a gazda vagy azodahívott hentes is kivághatja. A sertés máját tartó Y alakú rekeszizomból a legkönnyebb mintát venni, amit zacskóba kell tenni, hűtőszekrényben kell tárolni, s a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni az illetékes hivatalba. Ha a disznótort a hétvégén tartják, a mintának legkésőbb hétfőn15.00-ig meg kell érkeznie az ŠVPS munkatársa által megadott legközelebbi gyűjtőhelyre vagy egyenesen a zólyomi laboratóriumba. Ha három munkanapon belül nem kap a bejelentő értesítést a beadott minta fertőzöttségéről, akkor a nyers hús is bátran felhasználható.

Szigorúbb szabályok

Tavaly novemberben – az afrikai sertéspestis miatt – a politikusok szigorították a sertéstartási szabályokat. Eszerint a szakhatóságot már nemcsak arról kell tájékoztatni, hogy disznótort tervezünk, hanem azt is jelenteni kell, ha akár csak egy sertést is vásárolunk. Korábban, aki csak a disznótor miatt vett egyetlen malacot, annak nem volt bejelentési kötelezettsége. Novembertől mindenki köteles tájékoztatni a ŠVPS-t, hogy sertést tart. Ráadásul nem elég csak felhívni a hivatalt és közölni, hogy disznótor céljából, saját felhasználásra beszereztünk egy állatot, többlépcsős ügyintézésről van szó, és a polgároktól begyűjtött adatokat a zsolnai székhelyű központi nyilvántartásba továbbítják.

Mindent regisztrálnak

A hatályos törvény értelmében ezentúl gazdaságnak számít az is, ha valaki csak egyetlen állatot tart. Mielőtt valaki beszerzi a sertést, fel kell vennie a kapcsolatot a központi nyilvántartóval, s bejelenti, hogy gazdaságot létesít. Az ehhez szükséges kérvény beszerezhető a regionális hivatalokban, melyek munkatársai segítenek kitölteni, mindenkit útbaigazítanak. Nem kell semmilyen illetéket fizetni. A kérvényt postázni kell Zsolnára. A zsolnai központ minden gazdaságot egy hat számjegyű regisztrációs szám alatt vezet. Mihelyt a gazda megkapja ezt az azonosítót – ez legkésőbb 30 napon belül megtörténik –, bejegyeztetheti a sertést. Fontos változás, hogy ezentúl nemcsak az állattartást, hanem az adásvételt is jelenteni kell. Vagyis annak is regisztráltatnia kell a gazdaságát, aki egyébként nem akar állatot tartani, hanem csakdisznótor céljából egyetlen malacot akar venni. Az eladónak és a vevőnek egyaránt jelentenie kell a dolgot, illetve a vevő megegyezhet az eladóval, hogy csak az eladó veszi fel a kapcsolatot a hatósággal, s egyszerre elküldi a kitöltött űrlapokat.

Bürokrácia vagy megelőzés?

Összegezve: akinek nincs malaca, de disznótort akar szervezni, előbb gazdaságot kell létrehoznia. Mihelyt bejegyzik a gazdaságát, vehet malacot, de csak olyan személytől, akinek szintén van nyilvántartási száma. Utána az adásvételt ugyancsak be kell jelenteni az illetékes hivatalnak. Egy nappal a disznótor előtt ismét felveszi a kapcsolatot a szakhatósággal, s közli, hogy disznóvágás lesz. A sertéshúsból pedig küld mintát ellenőrzésre. Az ügyintézés végig ingyenes, kivéve az utolsó lépést – a minta átvételekor helyenként 5-6 euró illetéket kérhetnek. Aki nem tartja be ezt a menetet, ha nem tesz eleget valamelyik bejelentési vagy regisztrációs kötelességének, megbírságolhatják. A disznótor jelentésének az elmulasztásáért 400-1000 euró büntetés fenyeget,  a sertéstartási szabályok megszegéséért pedig a magánszemélyeket 100-400 euróra, a természetes személyeket 400-3500 euróra büntethetik.  Nem tanácsos abban bízni, hogy az egyetlen, illegálisan vásárolt és tartott sertésről a hatóság nem szerezhet tudomást. Az ellenőrök saját maguktól is végezhetnek véletlenszerű ellenőrzéseket, lakossági bejelentésre pedig kötelesek kiszállni, a polgárok pedig a hatályos normák értelmében az ellenőröket kötelesek beengedni. Szakemberek szerint a törvényt nemcsak a magas büntetés elkerülése végett kell betartani, hanem elsősorban azért, mert így veszélyes betegségeket lehet megelőzni, és Szlovákiában éppen a szigorú szabályoknak és az ellenőrzéseknek köszönhetően nem fenyeget járvány. (sza)