Termőföld vagy más ingatlan nemcsak vásárlás, hanem öröklés útján is kerülhet a tulajdonunkba. Az elhunyt szülők, nagyszülők vagy más családtag mezőgazdasági földterületeit a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint hagyatéki eljárás során rendezik.
Mezőgazdasági területek öröklése
Az öröklés törvényből kifolyólag vagy végrendelet alapján egyaránt történhet. A végrendelet olyan jogi aktus, amelyben az örökhagyó kijelöli a mezőgazdasági földterület örököseit, vagy meghatározza az örökösöknek juttatandó földrészletek nagyságát. Gondok akkor merülhetnek fel, ha túl sok az örökös, a mezőgazdasági területek felaprózásával kapcsolatban ugyanis bizonyos korlátozások vannak érvényben.
A földek aprózása
A problémák az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza: az öröklés elve akkoriban az örökösök közötti egyenlő elosztáson alapult, és lényegében mind a mai napig ugyanaz maradt. Ennek következménye a parcellák máig tartó, óriási széttagoltsága, amit jelenleg tagosítással igyekeznek kiküszöbölni. Ahol viszont már lezajlott a területrendezés, ott is újra felaprózódhat a már tagosított föld, mert meghal a tulajdonos, és az örökösei között ismét többfelé osztódnak a parcellák. „Nálunk az öröklés nincs olyan feltételhez kötve, mint némelyik országokban, hogy a földet egészben kell hagyni, és csak egy személy örökölheti meg, vagyis a családban meg kell egyezni, ki örökli, s az kifizeti a többi örököst, vagy néhol megszabják, hogy legfeljebb hány részre osztódhat a föld. Amíg nálunk az örökösödési folyamat és törvény nem változik meg, addig a földek felaprózottsága, tagosítása, majd ismételt újbóli felaprózása egy véget nem érő történet” – mondta Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke.
Korlátozások
Ugyanakkor a földeket Szlovákiában sem lehet a végtelenségig aprózni, nálunk is léteznek bizonyos törvényi korlátozások. A telkek tulajdonjogának a rendezéséről szóló hatályos törvény értelmében a községek beépített területén kívül eső (szlovákul extravilán) szántóföldek, komlóültetvények, szőlők, kertek, gyümölcsösök, tartósan füvesített földrészletek és erdészeti hasznosítású földrészletek esetében tulajdonjog-átruházás, ajándékozás, öröklés miatt vagy más jogi művelet alapján az adott telek kisebbítésével nem lehet létrehozni 2 ezer négyzetméternél kisebb területet, erdők esetében pedig az alsó határ 5 ezer négyzetméter. Vagyis, például ha valaki örököl 0,3 hektárnyi területet, amelyet a telekkönyvben szántóföldként jegyeznek, és a falu határában, a beépített övezeten kívül fekszik, nem oszthatja ketté. Ilyen esetben a tulajdonos megpróbálhatja elintézni, hogy a szántóföldet minősítsék át, iktassák ki a mezőgazdasági területek közül. E célból az illetékes járási hivatal föld- és erdőügyi részlegén kell kérvényt benyújtani, és amennyiben jóváhagyják a dolgot, a nagyobb területet máris fel lehet osztani több kisebbre – még akkor is, ha az egyes részek 2 ezer négyzetméternél kisebbek lesznek. Így megkerülhető a földek szétaprózására vonatkozó tilalom, bár hosszadalmas intézkedéssel jár.
Végrendelet
Aki nem szeretné, hogy az örökösei között felaprózzák a hátra hagyott földet, írhat előre végrendeletet, melyben pontosan meghatározza, ki mekkora örökrészt kapjon, s dönthet úgy is, hogy az egész parcella egyetlen személyé legyen. Bele lehet foglalni bizonyos jogokat is, melyek az örökösökre szállnak. A végrendelet semmilyen módon nem korlátozza az örökhagyót a vagyonával való rendelkezésében még életében. Nem árt tudatosítani, hogy a végrendelet hamarabb készül, mint ahogy hatályba lép, vagyis a halál pillanatáig megváltozhatnak a családi és az anyagi körülmények. Fontos pontosan azonosítani az örökösöket, hogy az örökhagyó halálakor ne lehessen összetéveszteni másokkal.
A joggyakorlat alapvetően kétféle végrendeletet ismer. Az első a saját kezűleg írt végakarat. Nem kell közjegyzőhöz fordulni vagy bejegyeztetni. Gondoskodni kell azonban arról, hogy olvasható legyen, és olyan helyen hagyják, ahol a potenciális örökösök megtalálhatják. Ezt követően elviszik a közjegyzőhöz, és a közjegyző intézkedik. Hátránya, hogy ha nincs bejegyezve, fennáll annak a lehetősége, hogy valaki megsemmisíti vagy megtámadja a bíróságon. Be lehet azonban jegyeztetni a közjegyzői végrendelet-nyilvántartásba, ami garantálja, hogy a halál után megtalálják.
A második típus a gépelt, számítógépen írt vagy valaki más kézírásával készült végrendelet, melyet legalább két tanúnak kell hitelesítenie, majd iktatják a közjegyzői végrendeleti nyilvántartásba. Ez a fajta testamentum szinte megtámadhatatlan.
Ezenkívül létezik közjegyzőnél tett végrendelet is – miután az örökhagyó aláírja, a közjegyzőnél személyesen helyezi letétbe.
A végrendelet tartalma
Az örökösök meghatározása és a hagyaték a végrendelet elengedhetetlen tartozéka. A végrendelet tartalmazhatja az öröklési hányadot, azaz hogy a hagyatékból ki milyen mértékben részesül, de ez nem kötelező. Ha az örökhagyó nem rendelkezik másképpen, akkor minden örökös egyenlő arányban kap a hagyatékból. A végrendeletben nem lehet önkényesen kifejezni azt az akaratot, hogy valaki a törvényes örökösök közül ne kapjon a hagyatékból. Az örökhagyó az utódait kizárólag kitagadási nyilatkozat alapján foszthatja meg az örökségtől, és ezt csakis a polgári törvénykönyvbe foglalt 4 okból teheti meg. Az első ok, ha az örökös a jó erkölccsel ellentétben viselkedik, és nem nyújtott segítséget az örökhagyónak, amikor betegség miatt vagy egyéb okból rászorult. Következő ok lehet, ha az örökös nem érdeklődik az örökhagyó iránt – nem elég, hogy nem ír neki levelet, hanem a személyes kapcsolatot kell elutasítania. A harmadik ok, ha valakit elítéltek szándékos bűncselekmény elkövetéséért. Az örökös akkor is kitagadható, ha tartósan rendezetlen életet él. Ha a kitagadott örökös megtámadja a végrendeletet, a bíróság előtt neki kell bizonyítania a jogosultságát.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.