Legálisan csökkenthető az adóalap

Törvényből kifolyólag a fizetésünk egy részét az államnak „ajándékozzuk” adó és járulékok formájában. Azok után a bevételek után, amelyek az elmúlt évben nem lépték túl a létminimum 176,8-szorosát, ami 2024-ban 48441,43 euró volt, 19 százalékos adót kell fizetni. Az említett összeget túllépő bevételt már 25 százalékos adóval sújtják. Vagyis minden hónapban a bérünkből egy bizonyos tétel a közös kasszába vándorol, ahonnan az állam ezt különböző célokra elkölti. Az adót nem a teljes fizetésből számolják ki – az adóalap bizonyos összegekkel csökkenthető. Ezekből van, amit év közben havonta lehet érvényesíteni, de van, amit csak az éves adóelszámolás vagy adóbevallás során, illetve aki év közben elfelejtette elintézni, akkor az most megteheti.

Adómentes rész

Az adózóra vonatkozó adómentes rész azt az alapösszeget jelenti, amelyet mindenki leszámíthat a jövedelméből, adózni csak a maradék összegből kell. Az adómentes rész nagysága az adott évben szerzett jövedelemtől függ, és a létminimum időszerű összege alapján határozzák meg, éspedig annak a 21-szerese, ami jelenleg 5753,79 euró (21 x 273,99 euró) évente, azaz 479,48 euró havonta. Ez az összeg akkor érvényes, ha az éves adóalap nem lépi túl a létminimum 92,8-szorosát. A létminimum mindig július 1-jei dátummal szokott változni.

Átlagon felüli fizetés esetében az adómentes rész fokozatosan csökken, és a következő képlettel számítják ki: (44,2 x létminimum) – (adóalap / 4). Minél magasabb jövedelme van valakinek, annál alacsonyabb adómentes részt tud leszámolni. Akinek az adóalapja tavaly elérte vagy meghaladta a 69 483,86 eurót, a teljes fizetéséből adózik. Ez olyanok esetében fordulhat elő, akik havi fizetése 2024-ben túlszárnyalta az 5700 eurót.

Év közben is érvényesíthető az adózóra vonatkozó adómentes rész, nem kell megvárni az éves adóelszámolást – ez egyaránt vonatkozik az alkalmazottakra és a megbízási szerződésre dolgozókra. Ilyen esetben folyamatosan minden havi bérből levonják az éves adómentes rész tizenketted részét. A bruttó bérből először leveszik a járulékokat, majd az adómentes részt, és csak a maradékból kell adózni. Ha a járulékok és az adómentes rész leszámítása után az adóalap nullával egyenlő, vagy még annál is kisebb, az alkalmazott egyáltalán nem fizet adót. Akik pedig nem dolgoztak egész évben, azoknak adótúlfizetésük lehet. Mivel a munkaadó a bevételükből havonta leszámította az éves adómentes rész tizenketted részét, miközben ők az adómentes rész teljes összegére jogosultak, az adóhivatal az éves adóelszámolás elvégzése vagy az adóbevallás benyújtása után visszaadhatja a befizetett adók egy részét.

Kedvezmény házastársra

Ha az egyik házastársnak nagyon alacsony vagy egyáltalán nincs jövedelme – anyasági szabadságon vagy gyesen volt, egészségkárosult, gondozott valakit, munkanélküli volt stb. –, a másik csökkentheti az adóalapját a házastársra vonatkozó tétellel, de ennek összege nem azonos az adózóra vonatkozó adómentes résszel. A konkrét összeg az adózó adóalapjától és attól függ, hogy a házastársnak mekkora volt a bevétele. Ha az adózó adóalapja alacsonyabb a létminimum 176,8-szorosánál (48441,43 euró), és a házastársnak nem volt saját bevétele, akkor az adómentes rész a létminimum 19,2-szerese, ami a 2024-es évre vonatkozóan 5260,61 euró. Ha a házastársnak volt saját bevétele, de az kevesebb 5260,61 eurónál, akkor az adómentes rész ennek az összegnek és a saját bevételnek a különbözete. Ha a házastárs bevétele magasabb a létminimum 19,2-szeresénél, a rá vonatkozó adómentes rész nulla.

Ha az adózó adóalapja túllépi a létminimum 176,8-szorosát, és a házastársnak nem volt saját jövedelme, a rá vonatkozó adómentes rész a létminimum 63,4-szeresének és az adóalap negyedének a különbözete. Ha az eredmény kisebb nullánál, az adómentes rész nulla. Ha a házastársnak volt saját bevétele, akkor a létminimum 63,4-szeresének és az adóalap negyedének a különbözetét csökkentik a házastárs bevételével. Ha az eredmény kisebb nullánál, az adómentes rész nulla.

Év közben nem érvényesíthető a házastársra vonatkozó adómentes rész, és az élettársak egyáltalán nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.

3. pillér

Akinek van kiegészítő nyugdíjbiztosítása, azaz a nyugdíjrendszer 3. pillérébe önként rendszeresen utal át bizonyos összeget, az ide befizetett tételekkel csökkenthető az adóalap – így összesen 180 eurót lehet leírni.

Passzív bevételek

Adómentes részre csak azok jogosultak, akik aktív bevételre tettek szert. A nem aktív, ún. passzív jövedelem esetében nem érvényesíthető. Ide tartozik a vállalkozói engedély nélküli bérbeadásból származó bevétel, valamilyen művészi alkotás felhasználása révén szerzett jövedelem, valamilyen ingatlan eladásából befolyt pénz stb.

Létezik adómentes jövedelem is, amiből bizonyos élethelyzetekben nem kell adót fizetni. Elsősorban azok tartoznak ide, amelyek az államtól származnak a legalapvetőbb életfeltételek biztosítására. Főleg az állami támogatásokról, segélyekről, hozzájárulásokról van szó. Ilyen a táppénz és baleseti táppénz, az ápolási díj, az összes nyugdíjtípus, a munkanélküli-segély, az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyes, a gyermek születésekor járó vagy az ikrek esetében fizetett támogatás, a szociális segély, a kártérítések, az állami ösztöndíjak, a 350 eurót nem meghaladó nyeremények, díjak, ajándékozásból és öröklésből származó bevétel.

Adóbónuszok

Nemcsak az adóalapot, hanem közvetlenül az adót is lehet csökkenteni két tétellel: a gyermekek után érvényesíthető, valamint a jelzáloghiteles adóbónusszal. Az utóbbit év közben nem lehet érvényesíteni, csak az év eleji elszámolás során lehet elintézni. Azok a 35 évnél fiatalabbak, akik lakásszerzés céljából jelzáloghitelt vettek fel, így közvetlenül az adójukat csökkenthetik a befizetett kamatok 50%-ának megfelelő mértékben, maximum 400 euróval.

A gyermekek után érvényesíthető adóbónuszra az a szülő jogosult, akinek adóköteles jövedelme eléri legalább a minimálbér 6-szorosát. Ez a kedvezmény egész évben, folyamatosan, havonta vagy egy összegben az adóbevallás elkészítése során érvényesíthető. Egyszerre csak az egyik szülő igényelheti. Jelenleg az adóbónusz kétszintű: 15 éves korig 100 euró, 15–18 év közöttiek után pedig 50 euró jár. 2025-től a 18 évnél idősebbek után már nem érvényesíthető semmilyen kedvezmény. Továbbá, idén januártól vezették be azt is, hogy az adóbónuszt megrövidítik a magas bevételekkel rendelkezők esetében. Akinek az adóalapja meghaladja a 25 740 eurót (vagyis havonta 2145 eurónál többet keres), az adóbónuszt minden gyermek után csökkentik a tényleges adóalap és a 25 740 eurónyi összeg közötti különbség egy tizedével.